Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Elöljáróban

Elöljáróban .. .

felmerül a kérdés, hogy időszerű-e magyar nyelven címerekről írni?

Ezekkel a szavakkal és elgondolással kezdtem hozzá könyvem megírásához évekkel ezelőtt. Változott körülményeim és betegségem meggátoltak abban, hogy könyvem befejezzem, bár kiterjedt levelezésem és az érdeklődés nyomán az.anyag egyre nőtt,

A könyv eredetileg a nagyvilágban szétszórtan elő magyarság részére íródott. Az idegenbe szakadt egyén — tartozzon az bármilyen nemzetiséghez — keresi az identitását, azonosságát, hovátartozását. Valami formában kapcsolatot keres saját, vagy elődjei szülőföldjével, az óhazával. Ettől függetlenül igen sok nyugati országban a címer élő valóság, és a legkülönbözőbb formában előfordul, ismerete többé-kevésbé az általános műveltséghez tartozik. Jó példa erre Barringtonnak 1848-ban Londonban kiadott könyve a heraldika családi körben történő oktatásáról. Sajnos mi magyarok ugyanez időben mással voltunk elfoglalva. 1848- ban a szabadságharc bontogatta zászlaját.

Az óhazában, ez esetben Magyarországon a tévesen berögződött értelmezés folytán nem volt időszerű még a közelmúltban sem címerekről értekezni. E téren hála egynéhány kiváló történésznek nagy változás állt be. Történelmet nem lehet tanítani, kutató munkát nem lehet végezni bizonyos ,.segédtudományok” ismerete nélkül, és ezek közé tartozik a címertan, heraldika, természetesen korszerűen, más értelmezésben és céllal mint a múltban.

Az érdeklődés a nyugati országokban a heraldika iránt általános. Ennek megfelelően az igények kielégítésére drága szép könyvek sora jelenik meg. Hazánkat megelőzve a Szovjetunió és környező államok sem maradtak el e téren.

Magyarországon úttörőként félévszázad után újra megjelent egy kizárólag heraldikával foglalkozó könyv: Dr .Bertényi Iván „ Kis Magyar Címertan ”-ja 1983-ban.

Jelen könyv kiegészítésül nem annyira a magyar, mint inkább az általános nemzetközi heraldika megjelenési formáival, elfogadott szabályaival és kérdéses, vitatható értelmezésével kíván foglalkozni.

Az Árpádok címere 1202-ből. Elsőnek ismert magyar címer.

9