Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
dr. Bite Pál: A hazai szteringyártás növényi alapjai
A dioszgenin mennyisége a Dioscoreaceae család Mexikóban vadon tenyésző egyes fajainak hatalmas föld alatti gumóiban megközelíti a 10%-ot. Elsősorban a progeszteron és a tesztoszteron szempontjából értékes kiindulási anyag, de a kortizon előállítására is igen alkalmas. A hekogenin a 12-es helyzetben karbonilcsoportot tartalmaz, ezért a kortizon szintézise szempontjából van nagy jelentősége. Ipari szempontból legfontosabb hekogenint tartalmazó növény, az Agave sisalana, szintén csak trópusi éghajlat alatt tenyészik. Ipari szempontból szóbajöhető mennyiségben egyetlen mérsékelt éghajlat alatt tenyésző növény sem tartalmaz szteroid szapogenint. A megfelelő trópusi fajoknak mérsékelt éghajlat alatti meghonosítása viszont eddig nem járt eredménnyel. A mérsékelt éghajlatú országok kutatói és szterinipara számára reményt keltő fordulat állott be 1951-ben. Sato és munkatársai fi, 2] ekkor közölték, hogy a különböző paradiesomfajták leveleiből nyerhető tomatidint — a Mar kér-féle szapogeninlebontási eljárás [3, 4] alkalmazásával — sikerült három lépésben lebontani egy ismert pregnén-származékká, amely átalakítható progeszteronná és tesztoszteronná. A termelésekre vonatkozóan azonban Sato ebben a közleményben még semmi adatot nem közölt. A tomatidin a tomatin nevű glükoalkaloid aglükonja. Mind az aglükont, mind pedig a glükoalkaloidot csak 1948-ban izolálták. Ekkor először Fontaine és munkatársai [5] a Lycopersicum pimpinellifolium nevű vadparadicsom lombozatából, majd nem sokkal később Kulin és munkatársa [6] a Lycopersicum esculentum var. pruniforme (szilvaparadicsom) leveleiből állította elő őket. Fontaine antibiotikus és gombaölő hatás szempontjából, Kuhn a kolorádóbogár elleni hatás szempontjából vizsgálta az új glükoalkaloidot. Sato közleményével egyszerre az agliikon, a tomatidin került az érdeklődés középpontjába. Tuzson Pál, aki ebben az időben a Kőbányai Gyógyszerárugyárban a növénykémiai kutatást vezette és a Gyógyszeripari Kutató Intézet szterinekkel foglalkozó kutatói egymástól függetlenül azonnal felismerték Sato eredményének fontosságát a magyar szterinipar megteremtésének lehetősége szempontjából, és mindkét helyen megindították a hazai kutatómunkát. 1951-ben az idő előrehaladott volta miatt termeltetésre már nem kerülhetett sor. A kis mennyiségben összegyűjthető szilvaparadicsom drogból csak kevés tomatidint sikerült előállítani. A Marker-féle lebontás lépései a dioszgenin esetében |7] : dioszgenin (I) —> —> pszeudodioszgenindiacetát (III) —> 3-/3-acetoxi-16-(ő-acetoxi-y-metil-valeroil)-5- pregnen-20-on (IV) —> 3/3-oxipregna-5 :16-dien-20-on (V): CH3 CH, dioszgenin pszeudo -diacetil- d ioszgenin
