Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Dr. Bagdy Dániel: Az elasztáz előállítása, tulajdonságai és gyógyászati felhasználása
Az elasztáz legjellemzőbb tulajdonsága az, hogy a rugalmas rostok specifikus fehérjéjét, az elasztint képes oldani. A tápcsatorna régebben ismert enzimei a pepszin, a tripszin és a kimotripszin erre nem képesek. Az elasztáz azonban nem szigorú értelemben vett szubsztrátspecifikus enzim. Az elasztinon kívül más fehérjéket is képes emészteni, így a hemoglobint, albumint, szójababfehérjét, kazeint, ezenkívül pedig bizonyos szintetikus szubsztrátumokat is [8]. Saját vizsgálataink nyomán megállapítottuk, hogy a felsorolt szubsztrátumokon kívül képes még a protrombint és a fibrinogént is bontani [9]. Az adszorpciós módszerünkkel előállított [10, 11 ] enzimkészítmény specifikus aktivitása Banga módszerével mérve 40—140 ЕЕ (elasztázegység) pro mg. Az enzim molekulasúlya kb. 25 000, izoelektromos pontja 9,5, pH-optimuma az alkalmazott pufferektől függően 8,1—8,8 között van. Az enzim oldata jégszekrény-hőmérsékleten pH 6,0—8,5 között stabil. Erősen savanyú közegben az elasztáz gyorsan inaktiválódik. Az elasztolízis közelebbi megismerése céljából különféle elasztáz-származékokat állítottunk elő [12]: a peptidlánc reakcióképessége szempontjából fajlagos és kevésbé fajlagos kezeléseknek tettük ki az elasztázt. A kevésbé fajlagos, tehát többfunkciós csoporttal reagáló kezelésmódok közül Li nyomán [13] elvégeztük az elasztáz jódozását, formalinezését, nitrozálását. A fajlagosabb kezelések Fraenkel- Conrat [14] szerint történtek : így a szabad XH2-csoportok acetilezhetők féltelítésű nátriumacetátoldatban ecetsavanhidriddel ; a COOH-csoportok észterifikálhatók sósavas metilalkohollal ; végül elvégeztük az elasztáz DFP kezelését is. Valamennyi kezelésmód után a kapott terméket elkülönítettük, dializáltuk, és fagyasztott ál apotból szárítottuk. A nyert származékoknak megvizsgáltuk az elasztolitikus aktivitását [15], a hemoglobinbontó képességét [16], a véralvadásra és a tejalvadásra kifejtett hatását. Ezenkívül egyes esetekben mértük a fajlagosan reakcióbalépő funkciós csoportok mennyiségét, a fehérjék szabad XH2-esoportjainak mennyiségét Rosen ninhidrines módszerével [17], a fenolmennyiséget pedig a Lowry-fé\e kombinált biuret-Folin reagenssel [18]. A kísérletek eredményeit a II. táblázat összegezi : Az elasztáz kémiai tulajdonságai 2. táblázat Kezelés EE% (TU)Hb % Rekalcinálác % Tejalvadás % NH.-% Folinfenol % Megjegyzés Jódozás ........ 0 25 54 Mól arány 31 : 1 66 92 93 205 Molarány 3,5 : 1 Formalinozás 0 0 5 Molarány 0 45 6 6 8750 : 1 Nitrozálás .... 0 0 8 8 78 100 650 : 1 Acetilezés .... 100 63 59 100 100 100 Acetilezés ism. 86 52 28 131 100 100 Észterifikálás 0 29 35 0 0 5,5 DFP............. 0 0 3 1 A táblázatban közölt adatok a 100-nak vett, kezeletlen, vakpróba értékére vonatkoznak, s a kezelés után megmaradt aktivitásokat tüntetik fel. 152
