Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Dr. Bagdy Dániel: Az elasztáz előállítása, tulajdonságai és gyógyászati felhasználása
AZ ELASZTÁZ ELŐÁLLÍTÁSA, TULAJDONSÁGAI ÉS GYÓGYÁSZATI FELHASZNÁLÁSA DR. BAGDY DÁNIEL az orvostudományok kandidátusa Baló és Banga 1949-ben az emlős hasnyálmirigyekben új enzimet fedeztek fel [1] . Az enzimet, amely a szövetek rugalmas rostjainak különleges fehérjéjét, az elasztint képes oldani, elasztáznak nevezték el. Banga-nak 1952-ben a klasszikus kisózási módszer alkalmazásával sikerült kristályos elasztáz-preparátumot is nyernie [2] . A kristályos enzim hozama azonban igen kedvezőtlen volt, s a termék nagy mennyiségű szervetlen sót tartalmazott, aminek az eltávolítását nem sikerült az enzim denaturálódása nélkül megoldani. Az elasztáz kémiai és biológiai tulajdonságai széleskörű tanulmányozásának így előfeltétele volt olyan eljárás kidolgozása, amely nagytisztaságú enzim preparátum előállítását jó hozammal teszi lehetővé. 1955 tavaszán a felfedezők azért fordultak Intézetünkhöz, hogy kutatásaik kiszélesítését megfelelő minőségű és mennyiségű enzim elkészítésével tegyük lehetővé. E tanulmányunk 4 év kutatómunkájának legfontosabb eredményeit összegezi. Első részében az elasztáz előállítására, kémiai, biológiai és farmakológiai tulajdonságaira vonatkozó kísérleteink eredményeit mutatjuk be. A második részben a gyógyászati felhasználás területén végzett vizsgálatokat foglaljuk össze. A közös kutatómunka eredményei szabadalmi bejelentésekben, számos tudományos közleményben mutatkoztak meg, gyakorlati síkon pedig eredeti és új magyar gyógyszerkészítményben, amellyel elsőként jelenhetünk meg a nemzetközi gyógyszerpiacon. I. AZ ELASZTÁZ ELŐÁLLÍTÁSA ÉS TULAJDONSÁGAI Az elasztáz előállítása A szakirodalom az elasztáz kivonására 1955-ig csak a Banga által leírt pH 4,7 M/10 acetátpufferes eljárást ismerte. Ennek kétségtelenül előnye, hogy jó hatásfokú. hátránya viszont, hogy az enzimmel együtt sok ballasztanyagot is oldatba visz. Ezt elkerülendő, vízzel keveredő szerves oldószer jelenlétében végeztünk kivonásokat [3]. Azt tapasztaltuk, hogy néhány százalék szerves vagy szervetlen só jelenlétében 50 tf%-os vizes etilalkohollal végzett extrakció teljes értékű, s ugyanakkor az oldatlan maradék mennyisége 00% fölé emelhető. Ezzel az enzimet kísérő hatástalan szöveti fehérjéknek nagy részét már az első lépésben sikerült kiiktatni. Az alkoholos enzimkivonatokat ezután alacsony hőmérsékleten, csekély ionerősség jelenlétében alkohollal frakcionáltuk [4]. Az 1. ábrából kitűnik, hogy az elasztáz 53—76 tf% etilalkohol koncentráció határok között csapható ki és egy lépésben 5—7-szeresére 150
