Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Horváth Gyula - Dr. Dumbovich Boris: A Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működése
Az elmúlt években sikerült az Intézetben néhány fontos technológiai problémát is megoldani. így elsősorban új típusú steril levegőszűrők kialakítását fermentációknál, a fémnátrium diszpergálását, az ozonizálást, az aromatizálást östron félszintetikus előállítására, mannit nagyüzemi klórozását, ipari Craig-eljárást, redukciók kivitelezését komplex fémhidridekkel. Amellett, hogy az ismert gyógyszerek előállítási eljárásainak szabadalomképes megoldása is sok esetben igényelt elvi kémiai kutatást, az Intézet évről évre fokozódó mértékben foglalkozott eredeti, új gyógyszerek létrehozását célzó elvi kutatással. Az egyes években az összes kutatási ráfordításból az eredeti, elvi kutatások a következő arányokban részesedtek : 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 7,2% 10,7% 17,3% 7,7% 8,9% 8,7% 18,9% 17,4% 23,3% 35% (Az 1959. évi adat előbecslés) Minthogy az elvi kutatások rendszerint kis anyagmennyiségekkel folynak és költséges, nagyobb volumenű kísérleti üzemesítéseket nem igényelnek, a fenti kutatási költségarányok mögött a számszerűséget meghaladó kutatási-kapacitás ráfordítások rejlenek. Az elmúlt években végzett elvi kutatások közül a következőket szeretnénk kiemelni : Daganatellenes anyagólé. Mintegy 70 vegyületet állítottunk elő önálló meggondolások alapján. E munkánk eredményeképpen a Degranol (l,6-di-(/3-klóretilamino)- 1,6-didezoxi-D-mannit-diklórhidrát) már klinikailag jól bevált, és bel- és külföldön egyaránt bevezetésre került. További vegyületek klinikai kipróbálás alatt vannak. Kutatásaink során sikerült néhány értékes összefüggést feltárni a kémiai szerkezet és a citosztatikus hatás között. Oxytocin. Több új módszer bevezetésével sikerült a világon az elsők között megoldanunk az oxytocin ipari szintézisét. A 2G lépéses szintézis megoldása és ipari bevezetése nemcsak kémiai hanem gazdasági szempontból is jelentős, hiszen ezzel megalapoztuk hazánkban a peptidkémia gyógyszeripari alkalmazását. Elasztáz. A Baló József akadémikus és Banga Ilona által felfedezett új elasztolitikus enzim vizsgálata során kidolgoztuk az ipari előállítási eljárást, és a készítmény számára felhasználási területeket kerestünk. Az elasztázzal az eddigi kísérletek során jó eredményeket értek el tüdőtályogok kezelésénél. További alkalmazási lehetőségek klinikai vizsgálatai folyamatban vannak. Űj antibiotikumok. Előállítottuk az Evericin nevű új antibiotikumot, mely azonban toxicitása miatt nem kerülhetett klinikai alkalmazásra. Számos általunk gyűjtött és izolált törzset vizsgáltunk s ennek során néhány új antibiotikumot sike-12 PÁS (p-amino-szalicilsav) Bj-vitamin Ultraseptyl Papaverin, perparin Novocain Oestradiol Heparin Insulin Neoperhepar Chorion gonadotrop-hormon Ergosterin Több nagyvolumenű gyártás technológiáját jelentősen megjavítottuk. Ezek a következők :
