Vargha László et al. (szerk.): Beszámoló a Gyógyszeripari Kutató Intézet 10 éves működéséről 1950-1959 (Budapest, 1969)
Dr. Wix György: Mikrobiológiai eljárások a szteránvázas vegyületek szintézisében
ramban történt, propilénglikollal telített 1:1 arányú széntetraklorid—metilciklohexán eleggyel. Kb. 4 óra alatt érte el az oldószerfront a papír szélét. A kromatogramokat 80'-on szárítottuk 2 órán át. A középső csíkot, amely a standard anyagokat tartalmazta. ftálsavas-p-feniléndiaminnal hívtuk elő, és a többi csíkból eszerint vágtuk ki a meghatározandó szteroidok foltját. A kivágott papírdarabokat 10 ml-nél jelzett csiszoltdugós kémcsövekbe tettük, és absz. etilalkohollal jelig töltve a csöveket többszöri felrázás közben 37-on 1 órán át eluáltuk. Az eluátum extinkcióját Beckman-spektrofotométerben 242 m/x-nál (itt ad elnyelést a A4.3-ket о st rukt úra) mért ük. Minden csíkból szteroidmentes részt is eluáltunk: az ezzel kapott extinkciót (vakérték) levontuk, és az így nyert értékeket standard görbével összehasonlítva 7. ábra) állapítottuk meg az eluátum szteroidtartalmát. A meghatározás szórása — 10°o-on belül van. III. Az irodalomban e vegyületek elválasztására közölt rendszerek helyett itt is a mozgófázisként alkalmazott megfelelő oldószerpár kikeresésével találtunk gyorsabb, jobb elválást biztosító megoldást. Kísérleteink szerint (8. ábra) álló fázisként a formamid vagy a propilénglikol egyformán viselkedik. A mozgó fázis oldószerpárjait változtatva csak a diklóretánt tartalmazó keverékekben kaptunk jó elválást. Stabil fázisként 30°o-os propilénglikolt, mobil fázisként toluol—diklóretán vagy széntetraklorid—diklóretán elegyet találtunk megfelelőnek. Az utóbbi rendszernek az az előnye is megvolt, hogy nem tartalmazott olyan komponenseket, amelyek ultraibolyában abszorpciót adva a kvantitatív meghatározásokkal interferálhattak volna. Ezért az utóbbi rendszert fejlesztettük tovább úgy, hogy a Nowaczynski [99] által ajánlott propilénglikol helyett etilénglikolt használtunk 30°o-os metilalkoholos oldatban. így a futási idő csak 4 óra volt. A papír előkészítése, a feleseppentés, az indikálás és a kvantitatív mérés а В II. pontban leírt módon és pontossággal történt. Előnyösen alkalmaztuk itt a trifenil-tetrazóliumkloridos előhívást is [17]. A foltok elhelyezkedését, ill. a meghatározásoknál alkalmazott standard görbéket a 9. és 10. ábra mutatja be. Ez a rendszer hidrokortizonnál polárosabb anyagok meghatározására is alkalmas, ebben az esetben 12—16 órás túlfutó kromatogramm alakjában kell alkalmazni. A papírkromatográfiás méréseket sokszor zavarja az ún. farokképződés. Ennek elkerülésére különböző közlemények a kis foltban való felcseppentést ajánlják. Tapasztalataink szerint a farok-húzás akkor kerülhető el teljesen, ha a vizsgálandó anyagot, viszonylag nagy anyagmennyiségek futtatása esetén is, a papírra a futási sáv teljes szélességében, vékony vonalban elhúzva visszük fel. így eljárva zavaró szélhatást sem észleltünk. О & © CZD © О в C3 Ri Щ CD О CD © О c? о CD CD CD 0 ooo О О Г© О О О F.PCT F/Szc ■5.z‘c F/TH ■PC к ■"Hx F'SzX FTx ■5z 7 F/HD rpd ■XD F/SzD F-TD о о g Q Q О g (CD CZ5 D о g s О G <=) о CD> о О о О CZ5 О о сг 0 О о СЭ РШ P&H P/TH No P/HX P/Ttt P/SzX P/XT PtSzl P/HD P'PcD PfXD P/SzD Р/ТО 107
