Liener György: Autótípusok (Budapest, 1961)
Autótechnika
V hengerelrendezésü motor (Hudson) Az európai autók teljesítménye azonban a mérsékelt lóerőszámokat és nem túlzott lökettérfogatú motorokat tekintve is igen kedvezően alakult, hiszen az értékelésre alkalmas fajlagos súlyok, a kocsisúly és a motorteljesítmények hányadosa nem egy esetben előnyösebb Európa könnyű építésű autóinál, mint az amerikai modelleknél. Ezekre a tényekre az utóbbi időben az amerikai motortervezők is felfigyeltek, és a tengeren túli autóvásárlók körében hamar népszerűvé vált európai kiskocsik mostanában mind nagyobb hatást gyakorolnak az ottani tervezőkre. Érdekes azonban nemcsak a közelmúlt, hanem a régebbi évek autóinak adatai alapján is párhuzamot vonni az amerikai és az európai konstrukciók jellege között. Ezek a példák nemcsak néhány sajátosságra mutatnak rá, hanem azt is jelzik, hogy az európai autók kisebb súlya nem is kívánja a motorteljesítmények jelentős növelését, hiszen menettulajdonság tekintetében a célnak megfelelnek. Gyakorlatilag pedig a 95 km/ó átlagsebességnél gyorsabb kocsik építése mind közlekedési, mind technikai szempontból gazdaságtalan, és a motorteljesítmények további lényeges növelése más szempontokból sem indokolt. Amerikában még az az érv is megbukott, amely az utóbbi időkben a felgyorsulási készség mint előzési tartalék biztosítása végett erőltette a motorteljesítmények fokozását. Ha ugyanis a kocsik nagy része rendelkezik ilyen tulajdonságokkal, akkor ez már nem ad előnyt. Bizonyos mértékig viszont igazolható az amerikai autók motorjainak nagy lóerőszáma ha azt tekintjük, hogy a különben is túlméretezett kocsik 84>5%-át az önsúlyt lényegesen növelő hidraulikus nyomatékváltókkal és más működtetésű automata kapcsolókkal, szervoberendezésekkel látták el. Ezek sem kivárnák azonban a motorteljesítmény növelésének ilyen arányát, és a sok lóerő végül is divattá, pusztán értelmetlen versengéssé vált. Nézzük azonban a számokat, amelyek többek között azt is mutatják, hogy 1953-tól — amikor 95—115 lóerős motorok jellemezték Amerika autóit — 1957-re már 175—210 lóerőre növekedett az átlag. Vagy menjünk még régebbre, és nézzük a kocsik súlyát. Amerikában 1930-ban a személyautók átlagsúlya 1260 kg, de 1958-ban már 1555 kg-ra emelkedet. Európában viszont például a német gyártmányú személyautók súlya 1930-ban is csak átlagosan 951 kg, míg 1958-ban ezt Soros hengerelrendezésű, döntőn motor (Valiant) 64
