Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
ország területére! Ez két szempontból is kivételes: a császár aláírta (míg sokszáz más találmány esetében ezt az általános gyakorlatnak megfelelően megtagadta), és a szabadalom csak Magyarországra volt érvényes, amely az 1820. évi császári pátens szerint nem lett volna lehetséges. A kivételezettség okait nem ismerjük, mindenesetre tény, hogy Erdős Mózes János volt az első magyar szabadalmas, aki csak Magyarország területére kért és kapott szabadalmat. A találmányi szabadalmak jogi helyzete tehát 1827-től kezdve negyedszázadon át bizonytalan volt. A magyarországi ipar akkori fejlettsége vagy inkább fejletlensége mellett a rendezettség hiánya alapjában nem rengette meg az ország gazdaságát. Ezen a téren is - mint az osztrák-magyar viszonyban annyi téren - megfigyelhető a haladóbb, a gazdasági fejlődést jobban elősegítő osztrák (illetve „birodalmi”) politika és a konzervatív, a magyar nemesi érdekeket féltő magyar vármegyei, országgyűlési politika összeütközése. Tüdjuk, hogy a vármegyei ellenállás mentette meg és tartotta életben sokszor parázs alatt is a magyar függetlenséget - de egyben konzerválta is az ősi jogokat és tulajdonformákat. A találmányügy befagyasztása tovább éltette a nemesi és vármegyei jogokat - valamelyest hátráltatta viszont a magyar ipar és a magyarországi ipartelepítés fejlődését. Az ellentmondás feloldására születtek ugyan kezdeményezések, így 1843-ban kísérlet történt egy önálló magyar szabadalmi törvény tervezetének kidolgozására és előterjesztésére, de ez a törekvés nem járt sikerrel. így a 63 paragrafusból álló tervezet csak jogtörténeti érdekesség maradt. Az ellentmondás feloldását jelenthette volna az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc. A magyar függetlenség álma azonban gyorsan szétfoszlott; nincs (while refused to sign hundreds of other patents), and the patent was valid in Hungary only, which would not have been possible under the 1820 letters of patent. We do not know the explanation of the exceptional treatment, but it is a fact that Mózes János Erdó's was the first patentee to have a patent for the territory of Hungary only. The legal status of invention patents was uncertain for a quarter of a century after 1827. Given the development, i.e. the underdevelopment of the Hungarian industry, this deficiency did not shatter the national economy. Just like so many other aspects of the Austrian-Hungarian relations, this area was also characterised by a clash between the progressive Austrian (i.e. "imperial") policy which promoted economic development and the policies of the Hungarian counties and the Parliament, which safeguarded the interests of the Hungarian nobility. Clearly, it was the resistance of the counties that saved and maintained Hungarian independence, however, it also helped to preserve the ancient rights and properties. The freeze on patents contributed to the survival of the rights of the counties and the nobility, but it also hampered the development of the Hungarian economy and the emergence of new industries. There were some initiatives to resolve the contradiction: for example in 1843 an independent Hungarian patent law was drafted and motioned, but it was not carried through, thus the bill, consisting of 63 articles, is interesting for law students only. The contradiction could have been resolved in the 1848-49 Revolution and War of Independence. But the 19
