Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
jesztett sérelmei közt, a 45. pontban szerepel a kizárólagos szabadalmak és az azokra vonatkozó büntető szankciók ügye. A királyt arra kérték, bogy amíg érdemi javaslat nem születik, a hivatkozott rendelet helyeztessék hatályon kívül. A király az ügyben kikérte az illetékes hatóságok véleményét. Több felterjesztésben több vélemény született, de ezek egyike sem volt elfogadható az udvar számára. Ennek eredménye az lett, hogy bár az 1822. márciusi helytartótanácsi rendeletet sohasem hatálytalanították, a végrehajást felfüggesztették, és a király a Magyarországra vonatkozó szabadalmakat aláírás nélkül visszatartotta. Az 1832. évi osztrák szabadalmi törvényt (amely nem különbözött jelentősen az 1820. évi császári pátenstől) meg sem kísérelték Magyarországra érvényesíteni. 1828-tól kezdve tehát a találmányi szabadalmak ügye Magyarországon Csipkerózsika-álmát aludta, és ezen a helyzeten az új király, V Ferdinand sem változtatott. Ez ahhoz vezetett, hogy - ismervén a fonák helyzetet - a harmincas évek közepétől gyakorlatilag nem is jelentettek be Magyarországra, hiszen ha bejelentettek volna a harmincas évek eleje évi 120-140 bejelentésének megfelelő számú szabadalmat, azok úgysem lettek volna volna hatályosak. Az 1822. évi helytartótanácsi rendelet végrehajtásának felfüggesztésekor hivatkozás történt arra, hogy a szabadalomügy akkor lesz megoldva, amikor megszületik az új magyar kereskedelmi törvény. A törvény (1840. évi XV1I1. törvénycikk) megszületett, ennek 66. §-a azonban csak azt rögzítette, hogy az 1822. évi helytartótanácsi rendelet továbbra is érvényben marad. Kivételes eset akad azért a magyar szabadalmak ezen korszakában. Erdős Mózes János 1841. augusztus 26-án 8 évre szabadalmat kapott tetőzetek tűzbiztos készítésére - csak Magyar-45 on the list of grievances submitted to the sovereign on 3 April 1827 dealt with exclusive patents and the related penalties. The Parliament requested the monarch to repeal the decree in question until a new meaningful motion was put forward. The king solicited the opinions of the relevant authorities. Several were filed but none was acceptable for the court. As a consequence, though never repealed, the implementation of the decree was suspended, and the king withheld all patents referring to Hungary by not signing them. The 1832 Patent Act (which was very similar to the letters patent of 182Ö) was not even tried to be enforced in Hungary. So, the matter of invention patents was like the Sleeping Beauty after 1828, and the situation did not change during the reign of the new monarch Ferdinand V either. This meant that practically no patents were applied for in Hungary in the 1830s because even if inventors had applied for 120-140 patents annually, a standard figure in those days, they would not have been in force. When suspending the enforcement of the 1822 decree of the council of the governor-general, it was pointed out that the question of patents would only be resolved after the passage of new Hungarian trade legislation. Such law' was born (1840 Act XVIII), however Article 66 stipulated that the 1822 decree of the council of the governor-general shall continue to be applicable. Still, there were exceptional cases in this period. On 26 August 1841 Mózes János Erdős was conferred an 8-year patent for making fireproof roofs - in Hungary only! It was exceptional from two aspects: the emperor did sign the application 18
