Mándi Attila et al. (szerk.): 100 éves a szabadalmi rendszer Magyarországon - MIE közleményei különszám (Budapest, 1996)
1. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmi oltalom Magyarországon (100 éves a Magyar Szabadalmi Hivatal)
és áttértek az egyszerű bejelentési rendszerre. Az újdonságon - bárki is vizsgálta azt - csak a belföldi újdonságot értették.- Az 1820. év december 8-án szentesített császári pátens az osztrák szabadalmakról. Ennek létrejöttét az idézte elő, hogy a napóleoni háborúk során megszerzett néhány új tartományban az 1791. évi francia szabadalmi törvény volt életben, míg a többi tartományban az 1810. év január 16-i pátens. A két rendszer összedolgozásából született az új pátens, amelynek célja a feltalálói tevékenység serkentése mellett a nemzeti ipar fellendítése volt, tehát határozott iparpolitikai megfontolásokat is találhatunk benne. Egy másik szempont szerint az új pátenst olyannak szerették volna megalkotni, amely egységesen bevezethető a birodalom minden országában, így Magyarországon is. Az 1820. december 8-án kelt pátens alapvetően az örökös német tartományok számára lett megalkotva, de ez lett kiindulási pontja a találmányi szabadalmak magyarországi rendezésének is. Egy 1821. februári helytartótanácsi rendelet, amelyet meg is hirdettek, a szabadalmak ügyét az 1820. évi osztrák pátenssel egyezően kívánta rendezni. Ezt Magyarországon sérelmezték, mert egyes részeit törvénybe ütközőnek találták. Ezért a király a rendeletet visszavonta és új javaslatot kért. Az új javaslatok alapján 1822. márciusában új, magyar szempontoknak megfelelőbbnek tűnő helytartótanácsi rendelet született e tárgyban, amelynek alapja azonban szintén a korábban említett császári pátens. A vármegyék többsége a módosított rendeletet sem tartotta elfogadhatónak egyrészt azért, mert a kérdést, országgyűlés elé utalva, törvényi szintre kívánták emelni, másrészt a rendeletet a földesúri jogokkal és a nemesi kiváltságokkal ellentmondónak tekintették. Az országgyűlés 1827. április 3-án felter-registration system. Novelty meant domestic novelty only, whoever conducted the examination.- The letters patent sanctioned on 8 December 1820 on Austrian patents. What necessitated this was the 1791 French Patent Act, which was in force in some of the new provinces won in the Napoleonic wars, while the letters patent of 16 January 1810 were applied in others. The new letters patent combined the two systems with the purpose of encouraging inventions and promoting domestic industry, hence it showed signs of a clear industrial policy. Another consideration was that the new letters patent should be applicable in all countries of the empire, including Hungary. Though the letters patent dated on 8 December 1820 were essentially drafted for the eternal German provinces, the regulation of Hungarian invention patents was based on this model. A decree of the council of the governor-general promulgated in February 1821 aimed at regulating the issue of patenting in the same way as the Austrian letters of patent. Hungary found the decree prejudicial as some parts were considered unlawful. Therefore, the monarch annulled the decree and asked for a new version. Based on new recommendations, a new decree of the council of the governor-general was born, which served the Hungarian interests better though it was still based on the Austrian letters patent. The majority of the Hungarian counties did not find the amended decree acceptable partly because they thought that the matter should be settled in Parliament, partly because they felt that it injured feudal rights and noble privileges. Item 17
