Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
3. A SZELLEMI TULAJDON SZABÁLYOZÁSA. ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSOK A szellemi tulajdonnal kapcsolatos rendelkezések alapvető célja a hozzájárulás a műszaki innovációhoz, a technológia átadásához, elterjedéséhez, a műszaki ismeretek előállítóinak és felhasználóinak kölcsönös előnyére és a szociális és gazdasági jólétet eredményező módon és a kötelezettségek egyensúlya mellett. A Megállapodás - meghatározott kivételekkel - 4. cikkében általános elvként alkalmazza az elbánás legnagyobb kedvezményes elvét, amelynek értelmében a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban a Tagok bármelyike által bármely más ország állampolgárának biztosított előnyt, kedvezményt, kiváltságot vagy mentességet azonnal és feltétel nélkül meg kell adni valamennyi többi tag állampolgárainak. A nemzeti elbánás alapelve szintén egészében kihat a Megállapodás tartalmára. Ez az alapelv azt jelenti, hogy a hazai termékek vonatkozásában nem írnak elő kedvezőbb adó-, vám- és más kereskedelmi jellegű rendelkezéseket az importtermékekhez viszonyítva. A Megállapodás eltérést engedélyez a szerzői jog és az iparjogvédelem területén kötött két legjelentősebb egyezmény, a Berni Uniós Egyezmény és a Párizsi Uniós Egyezmény bizonyos rendelkezéseinek és elveinek alkalmazása vonatkozásában. A Megállapodás az alábbi célokat követi:- Lehetővé teszi a GATT alapelveinek alkalmazását.- Biztosítja a szellemi tulajdonjogok megszerzése, terjedelme, használata révén az elfogadott elvek megtartását, és a megfelelő színvonal megtartását.- A szellemi tulajdonjogok megszerzése terén biztosítják a kereskedelmi szabályozás és a szellemi tulajdonjogok együttes hatékony érvényesítését.- Maximálisan figyelembe veszik a nemzeti jogrendszerek közötti különbségeket.- A Megállapodás további célja a kormányok közötti jogviták hatékony elintézését lehetővé tevő eljárások alkalmazása.- Jelentős súlyt fektet a hamisítások, bitorlások és a termékkalózkodás terén a hatékony fellépésre, beleértve a közös fellépés igényét, a polgárjogi és büntetőjogi normák alkalmazását.- A Megállapodás elismeri a hamisított áruk nemzetközi kereskedelmével foglalkozó, elvi, szabályozási, polgárjogi és büntetőjogi eszközökkel való visszaszorításának igényét.- A szellemi tulajdon területén keletkező viták rendezésére a Megállapodás a sokoldalú tárgyalásos rendszert ajánlja.- A Megállapodás kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy szervezete szoros kapcsolatokat épít ki a WIPO-val (az ENSZ szakosított szerve a szellemi tulajdon oltalma terén) és a szellemi tulajdon területén funkcionáló nemzetközi szervezetekkel, az Európai Unióval. A Megállapodás különböző tárgykört felölelő rendelkezései közül az alábbiak kiemelése létszik célszerűnek: 4. VÉDJEGYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Érdekes módon a Megállapodás az iparjogvédelem intézményei körében elsőként nem a szabadalmakat, hanem a védjegyekre vonatkozó rendelkezéseket tárgyalja. A védjegyfogalmat az alábbiakban adjuk meg: Védjegy lehet bármely megjelölés vagy megjelölések bármely kombinációja, amely alkalmas valameny vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalkozás áruitól vagy 68 © Phare Program HTJ-94.05
