Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben

A bitorlások, hamisítások és termékkalózkodás ellen a Megállapodás a büntetőjog terüle­tén is hangsúlyozottan és erőteljes módon biztosítja a fellépést. A kellő visszatartó hatást a pénzbüntetés és szabadságvesztés előírásával kívánják biztosítani. A büntetőjogi szankciók­nak, így a szabadságvesztésnek arányban kell állnia a hasonló súlyú bűncselekmények bün­tetésével. A büntetőjogi szabályozás keretében a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani­uk a jogsértést megvalósító termék lefoglalására, elkobzására és megsemmisítésére. A TRIPS-nek a vámeljárással kapcsolatos előírásai a következőkben foglalhatók össze röviden: 1. Forgalomba hozatal vámhatósági megakadályozása A szerződő államok kötelesek olyan eljárásokat bevezetni, amelyek lehetővé teszik, hogy a hamisított védjeggyel (counterfeit trademark) ellátott termékek vagy szerzői jogbitorlást megvalósító „kalóz” termékek (pirated copyright goods) által jogsérelmet szenvedett sze­mély kérhesse, hogy a vámhatóság függessze fel az ilyen áruk belföldi forgalomba hozata­lának engedélyezését. 2. Kérelem Ebben valószínűsíteni kell (prima facie) a jogsértést és kellő tájékoztatást kell adni a „ka­lóz” terméknek a vámhatóság által történő azonosításához. 3. Biztosítékadása Az illetékes hatóság biztosíték adását írhatja elő, hogy azzal az ellenérdekű felet, akivel szemben a vámhatósági intézkedés elrendelését kérik, védjék, valamint, hogy megakadá­lyozzák a visszaéléseket. Ha viszont a vámhatóság ideiglenes intézkedését nem követi az illetékes hatóság (pl. bíróság) intézkedése, úgy az áru tulajdonosa, az importőrt, vagy a címzett kérésére, ugyancsak biztosíték ellenében az áru felszabadítható. Ez utóbbi biztosí­ték a szellemi javak jogosultjának érdekeit védi. 4. Értesítés az áru forgalomba hozatala engedélyezésének felfüggesztéséről Ilyen intézkedésről az importőrt, valamint a kérelmezőt haladéktalanul étesíteni kell 5. A felfüggesztés időtartalma Ha a felfüggesztésről szóló értesítést követő tíz napon belül a vámhatóság nem kap tájékoz­tatást arról, hogy az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság előtt az eljárás megindult, az árut fel kell szabadítani. 6. Az importőr és az áru tulajdonosának kártalanítása Az illetékes szerv kötelezheti a vámhatósági eljárás kérelmezőjét, hogy az importőrnek, a címzettnek vagy az áru tulajdonosának okozott kárt megtérítse. 7. Megtekintésre és tájékoztatásra való jog Mind a kérelmező, mind az importőr számára lehetővé kell tenni a vámhatóság által visszatar­tott áru megtekintését, valamint, ha az ügyben pozitív határozatot hoztak, a jogosulttal közöl­ni lehet a feladó, az importőr és a címzett nevét és címét és a szóban forgó áru mennyiségét. 8. Eljárás hivatalból Ilyen esetben az illetékes hatóság bármikor tájékoztatást kérhet a szellemi javak jogosultjá­tól olyan tényekről, amelyek ismerete elősegítheti a hatósági jogkör gyakorlását; az eljárás alá vontat pedig haladéktalanul értesíteni kell a felfüggesztésről. 60 © Phare Program HU-94.05

Next

/
Oldalképek
Tartalom