Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
II. rész. Az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben
9. Egyéb jogvédelmi intézkedések Az áru megsemmisítése, kiselejtezése, ezek hiányában a reexport tilalma. 10. Mentesség Az utasforgalomban behozott, továbbá a kis mennyiségben küldött, nem kereskedelmi áruk nem esnek e rendelkezések hatálya alá. A fentieknek megfelelően a 8. cikk 1/a. pontja előírja a jogosulatlanul előállított másolatok vagy utánképzéseknek bizonyult áruknak a tagállamok nemzeti rendelkezései alapján történő megsemmisítését, és az árukra vonatkozó intézkedéseket. A GATT-TRIPS Egyezmény meghozatala után került sor az Európai Közösségben a szellemi javakkal való kalózkodás visszaszorítására irányuló Európai Közösség Tanácsa Rendeletének kiadására. 3. A TANÁCS 3295/94. SZ. RENDELETÉNEK LEGFONTOSABB RENDELKEZÉSEI A BITORLÁSOK VISSZASZORÍTÁSA ÉS A VÁMHATÓSÁGOK ELJÁRÁSA VONATKOZÁSÁBAN A Tanács 3295/94. sz. 1994. december 22-i rendeletének a címe egy kicsit bonyolult: Az utánzott áruknak jogosulatlanul előállított másolatoknak vagy utánképzéseknek az EK vámterületén való forgalomba hozatala tilalmáról, illetve vámhatósági kezeléséről, továbbá azok kivitelének és reexportjának tilalmáról. (Továbbiakban Rendeletnek) jelölve. A Rendelet messzemenőkig figyelembe vette a GATT-TRIPS Egyezmény rendelkezéseit a hamisított és bitorolt áruk az országhatárokon való átléptetése vonatkozásában. A Rendelet a szellemi javakkal való kalózkodás ellen soha nem látott hatékonyságú fellépést irányoz elő, amelynek az érdekében a vámhatóságok az országhatárokon fellépnek a hamisított és bitorolt áruk megállapítása, lefoglalása és megsemmisítése vonatkozásában. A. Általános jellemzés Az Európai Közösség Tanácsa hatályon kívül helyezte a hamisított áruk vámjogilag szabad forgalmának tilalmára vonatkozó intézkedéséről szóló 3842/86. sz. EGK Tanácsi Rendeletet. A Rendelet előírja export és reexport során az utánzott áruk és a jogosulatlanul előállított másolatok forgalomba hozatalának tilalmát, továbbá vámhatósági vizsgálatának lefolytatását. Annak ellenére, hogy a kérdéses rendelet 17. cikkében előírja a kötelező alkalmazást és a közvetlen hatályt, bizonyos vonatkozásokban a tagállamok hatóságaira bízza a szabályozást. így például a 7. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy minden állam maga állapítja meg az elkobzott áru tárolási feltételeit, továbbá a belföldi forgalomba hozatal engedélyezése felfüggesztésének, illetve az áru visszatartásának idejét. B. A Rendelet tárgyi hatálya. Iparjogvédelmi alkalmazási lehetőség A Rendelet 1. cikke meghatározza, hogy milyen hamisított, utánzott termékekre lehet azt alkalmazni. Alapesetnek az olyan tényállást tekintik, amelynél más védjegyét vagy ahhoz hasonló megjelölést azonos vagy hasonló árukon használnak. Ezek az esetek a védjegybitorlás hagyományos, minden európai országban többé-kevésbé ugyanúgy megfogalmazott eseteit jelentik. © Phare Program HU-94.05 61
