Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben

Ezek között legfontosabb az államok közöttiség elve. Az EK-Szerződés 85-86. cikkének egyaránt alkalmazási feltétele az, hogy a kartelltilalomra és az erőfölénnyel való visszaélés­re vonatkozó előírások csak akkor alkalmazhatók, ha a szóban forgó versenykorlátozás alkalmas lesz a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, csorbítására. Ezt a köve­telményt nevezik az államközöttiség (német szóhasználattal: Zwischenstaatlichkeitsklausel). Ez kvázi kollíziós normaként szolgál a közösségi versenyjog és nemzeti versenyjogok kö­zötti konfliktus feloldására. Az államok közöttiség elve lényegében hatásköri rendezőelvet jelent a Közösség és a tagállamok versenyjoga között. A versenykorlátozások, amelyek nem érik el az államok közöttiség (azaz a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására alkalmasság) szintjét, nem kerülnek a közösségi kar­telljogok alkalmazási körébe. Az államok közöttiség elve ésszerű - igen jelentős - dimenziót hoz létre ahhoz, hogy a nemzeti versenyjogok helyett a Közösség versenyjogát alkalmazzák. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy feltétlenül kettő vagy több államot érintő erőfölénnyel való visszaélés vagy kartelltilalomba ütközés kell az államok közöttiség megállapításához. A közösségi jog sé­relmét jelentő versenycselekmény kizárólag egyetlen államot is érinthet. Az Európai Bíróság állandósult gyakorlata szerint a magatartás akkor tiltott, ha közvet­lenül, vagy közvetve tényegesen vagy csak elvileg a tagállamok közötti kereskedelmet valamilyen módon hátrányosan befolyásolja. A tagállamok közötti kereskedelem hátrányos befolyásolása túlzottan elvont fogalom. Az EK-tagállamok között kereskedelem befolyásolására, korlátozására, torzítására al­kalmasságot az érezhetőség fogalmával közelítik meg. Az érezhetőség számszerűsített nagyságrendet jelent. Az érezhetőségi határokat az EK Bizottság Közleményei határoz­zák meg. Az érezhetőség fogalma az EK-Szerződés 85. cikkének az értelmezésénél kerül felhasználásra. A további speciális jellemző, hogy a Közösség elsődleges jogforrásaiban megfogalma­zott általános versenyjogi tilalmak alkalmazása az egyes államok jogrendszerében hetero­gén jellegű. A fűziókontrolInál például a küszöbszámot más és más számok jelentik a tagál­lamokban. A küszöbszám azért kiemelkedően fontos, mert ha a kifogásolt vállalati fúzió volumene nem éri el az adott nagyságrendet, ellenőrzésére, korlátozására nem kerül sor.- Németországban a fúziókontrollt a 20% feletti piaci részesedés vagy az együttes alkal­mazotti létszám tízezres határának meghaladásánál az 500 millió márka árbevétel túllé­pésénél gyakorolják.- Svédországban az üzleti műveletekben résztvevő vállalkozások éves forgalma meg kell, hogy haladja a 4 milliárd svéd koronát a fúziókontroll küszöbértékeként.- Portugáliában az együttes értékesítési forgalomnak el kell érnie a 30 millió escudót, vagy a 30% feletti piaci részesedést ahhoz, hogy a vállalati fúziók ellenőrzésére sor kerülhessen. Az európai versenyjog rendszerének kiegészítéseképpen a nemzeti versenyjogi rendszerek létezése fontos szerepet tölt be továbbra is az Európai Unióban. A nemzeti jogszabályok az egyes államok vonatkozásában ugyanolyan funkciókat tölte­nek be, mint a közösségi versenyjogi szabályozás az integráció egészében. A nemzeti jogi szabályozás nemcsak a közösségi normák alkalmazásában produkál jelen­tős különbségeket. Példaként meg lehet említeni, hogy a német versenyjog jelentősen kü­lönbözik más államok versenyjogától. Ennek okát nem annyira a gazdasági viszonyokban, hanem a jogszokásokban és hagyományokban kell keresni. Az eltérő szabályozásra tekintettel belátható időn belül nem várható a nemzeti versenyjo­gok teljes harmonizációja. C Phare Program HU-94.05 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom