Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben
2. Az EK versenyszabályok viszont szabályozás alá vonják az állami eredetű versenykorlátozásokat (állami támogatások, jogsértő állami előírások különleges vagy kizárólagos jogú állami vállalatok). A nemzeti versenyjogi előírások - nyilvánvalóan - ilyen előírást nem tartalmaznak. 3. Szintén a hatály vonatkozásában kell megemlíteni, hogy a területen kívüli hatály a közösségi versenyjog fontos intézménye, amelynek a nemzeti versenyjogokban nincs kiemelkedőjelentősége, legtöbb nemzeti versenyjog ilyen rendelkezést is tartalmaz. Mint ahogy szó volt róla, a közösségi versenyjogban az extraterritoriális hatályt az Európai Bizottság fogalmaz meg. Az elvet az Európai Bíróság a végrehajtás során alkalmazta. 8. A KÖZÖSSÉGI VERSENYJOG ÉS A NEMZETI VERSENYJOGOK KAPCSOLATÁNAK VERSENYSPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGAI A közösségi és nemzeti versenyjogok közös funkcionálásának vizsgálatánál a közösségi versenyjog domináns helyzetéből kell kiindulni. Nem csupán arról van szó, hogy a közösségi jog nemzetek feletti és elsődleges jellegű, hanem arról, hogy a versenyjog az egész Közösség vonatkozásában mind meghatározóbb jellegűvé válik. A versenyjog fő feladata a közös belső piac mint egységes nemzetek fölött álló piacgazdaság megteremtése és fenntartása. A versenyjog a gazdasági jog rendszerének meghatározó jogterülete, amelynek meghatározó szerepe van a négy alapszabadság (áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása) biztosításában. A versenyjog domináns szerepét sokan elemezték.- Egyet lehet érteni azzal, hogy a vámok és mennyiségi korlátozások önmagukban nem biztosítanák a tagállamok között az áruk szabad mozgását. A domináns piaci pozíció, vagy a nemzeti iparnak nyújtott nagymértékű támogatás versenyszabályozás nélkül törvényszerűen fennmaradna.- A torzítás nélküli verseny leghatékonyabb eszköze a belső piac kialakításának, és lehetővé teszi a nemzeti piacok összefonódását.- A verseny ösztönzőleg hat a termelés hatékonyságára és az innovációra, valamint alacsonyabb árukat és nagyobb választékot eredményez. A versenyjog hatékonyságát, az európai és nemzeti versenyjogok együttes fennállását biztosítja a szubszidiaritás. A szubszidiaritás azt jelenti, hogy egy adott szabályozási területen formálisan meglévő közösségi jogalkotási hatáskör ellenére, a szükséges jogi szabályozás előkészítésénél, kidolgozásánál nincs jobb helyzetben, mint a tagállamok, akkor a megfelelő indokok rögzítése mellett átruházza jogalkotási hatáskörét a tagállamokra. A szubszidiaritás lényege meghatározásánál feltétlenül a némiképp másként fogalmazó EK-Szerződés 36. cikkének a rendelkezésére kell hivatkozni, amelynek az értelmében a Közösség csak akkor és abban a mértékben avatkozik be, ha a tervezett intézkedés célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kellően megvalósítani, és ezek a célkitűzések a tervezett intézkedés nagyságrendje, vagy hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A versenyjog területét a szakemberek tipikusan olyan területnek tartják, ahol a szubszidiaritás elvének érvényesülnie kell. A központi versenyszabályozás és a szubszidiaritás együttélése közös alapgondolaton nyugszanak. A közösség javát nem központi, mindent vezérlő döntési síkon keresik - sokak szerint ott nem is találnák meg hanem egyedi, autonóm döntések összegezésében. A közösségi és nemzeti versenyjog közötti alkalmazási határ meghúzását különböző alapelvek, megközelítések, fogalmak szolgálják. 38 © Phare Program HU-94.05
