Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
I. rész. Az ipari tulajdon monopol jellege és a gazdasági verseny szabályozása az Európai Közösségben
nyúlnak, és amelyek azoknak az intézményeknek működését igyekeznek meghiúsítani, amelyek a piac normális működésére jellemzőit. Akár a közösségi szintű, akár nemzeti - nyílt vagy burkolt - versenykorlátozás sorompókat emel az áruforgalomban, a hatás egy és ugyanaz. A versenyjogi szabályozás ezért mind a Közösség egésze, mind az egyes tagállamok szintjén azt hivatott biztosítani, hogy a már nem létező határokat ne más, mesterséges korlátok helyettesítsék, az államok protekcionista beavatkozása, restriktiv gazdasági gyakorlat vagy piacok elzárása révén. A közösségi versenyjog jellemző vonása, hogy nemcsak az egészséges gazdasági struktúrák létrehozását segíti elő, hanem megelőzi az abnormális mértékű profit felhalmozódását. Ez nagyon fontos a belső piac kiépítése során olyan ágazatokban, mint az energetika, közlekedés és távközlés. 3. A KÖZÖSSÉGI JOG ÉS A NEMZETI VERSENYJOGOK A közösségi jog és a nemzeti versenyjogok egymás mellett létezése - más jogterületekhez hasonlóan - a szabályozás jellemzője. Ennek megfelelően a versenyjogi szabályozás az Európai Közösség működésében a közös belső piac feltételrendszere megteremtésében jóval hangsúlyosabb szerepet kapott, mint a nemzeti jogrendszerekben, ahol a szabályozás döntően a versenyt, egyes országok tekintetében zavaró tényezők kiszűrésére irányul. Egészében véve a versenyjog hatékonyságának - az egységes közös belső piac megteremtésének igényére tekintettel - egyik fontos kérdése a közösségi és nemzeti versenyjogok kolliziómentes együttélése, továbbá a nemzeti versenyjogok harmonizációja jellemző tendenciának tekinthető. 4, A KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI VERSENYJOGOK KAPCSOLATÁT MEGHATÁROZÓ KÖZÖSSÉGI JOGI SZABÁLYOZÁS A Közösség versenyjoga és az egyes országok versenyjoga kapcsolatának vizsgálatánál a Közösség jogának általános sajátosságaiból és az EK-Szerződés kartelltilalomra és erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó szabályainak közvetlen alkalmazhatóságából kell kiindulni. Itt fontos megjegyezni, hogy van egy olyan döntési hatáskör, amelynek értelmében a nemzeti versenyhatóságoknak semmilyen lehetőségük sincs a beavatkozásra. Ez a terület az egyéni mentességek megadása, ahol az EK-Szerződés 85. cikk (3) bekezdése értelmében az EK Bizottság dönt. A közösségi versenyjog nemzetek feletti jogot jelent. A közösségi jog szabályrendszere alá tartoznak az EK intézményei, a tagállamok és a tagállamokban lévő egyének és vállalatok. A nemzetekfelettiség fogalom jelzi, hogy az EK rendszere meghaladja az egyszerű nemzetközi együttműködést. A Közösség a gazdasági integráció legmagasabb szintjének megvalósítását tűzte ki célul. A tagállamok azzal, hogy beléptek a Közösségbe, a versenyjog terén bizonyos mértékig korlátozták saját jogaikat és átruházták azokat a Közösségre. Ezért lépett életbe az egyes államok monopolhelyzetben lévő szolgáltatóvállalatai vonatkozásában kivételes rendelkezések alkalmazási tilalma. A Közösségi versenyjog közvetlen hatálya érvényesül a versenyjog vonatkozásában is. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti vagy hatóságok bárminemű közvetítő szerepe nélkül a © Phare Program HU-94.05 35
