Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
- az Egger ügy - 1978,- a Sör ügy - 1984,- Edam ügy - 1986,- Nespoli és Crippa ügy - 1980,- Delhaise ügy - 1990. A Sör ügy vagy tisztasági tilalom ügye. 1984. Előzmények Talán célszerű a sok ügy közül egyet ismertetni. A sörügy másik megnevezése - tisztasági tilalom ügy - (Reinheitsgebot). Ebben az ügyben a sörök jó minőségét biztosító 1516-ból származó régi német sörelőállítási szabályok alkalmazását támadták. A német szabályok szerint ugyanis sörnek csak az olyan italok nevezhetők, amelyek négy összetevő anyagból készültek: árpa, komló, élesztő és víz. Másfajta söröket is lehet forgalmazni, de nem sör, azaz „bier” elnevezéssel. Az adalékanyagokat is tartalmazó sörszerű italok „sörként” tehát nem forgalmazhatók a szigorú német előírások szerinti. Az Európai Bíróság megállapításai A sörre vonatkozó szabályoknak - nyilvánvalóan nem volt diszkriminatív jellege, azonban azok a Közös Piacon merevnek bizonyultak. A speciális német jogszabályok Németországot izolálták, elkülönítették sörgyártás vonatkozásában a többi rugalmasabb szabályozást alkalmazó országtól. A Reinheitsgebot ügy azért került az Európai Bíróság elé, mert Németország és az EK Bizottság közötti harmonizációs tárgyalások a sör vonatkozásában nem jártak sikerrel. Lényegében az EK-Szerződés 30. cikkével való összhang megteremtése volt a tét. Mivel Németország önként nem volt hajlandó a sörjogszabályok módosítására, a Bizottság pert indított ellene az Európai Bíróságnál. A Bíróság helyt adott a keresetnek és azt állapította meg, hogy Németország más alternatív módszerekkel is biztosíthatja a sör jó minőségét. A Bíróság véleménye szerint Németországnak olyan módszereket célszerű e téren követni, amelyek nem korlátozzák a sör szabad forgalmát. A Bocksbeutel ügy. 1983. Előzmények Egy importáló olasz bort hozott Németországban forgalomba. A bort olyan palackokba értékesítették, amelyeket a német jogi szabályozás a Bajorországban termelt és palackozott frank eredetű borok számára tartott fenn. Érdemes megjegyezni, hogy a Bocksbeutel németül különleges kialakítású hasas ovális alakú palackot jelent. Az ügy azért indult, mert az olasz Pranti cégnek nem engedték meg a német hatóságok az általa régóta használt és a frank borok palackjaihoz hasonló palackban való olasz bor forgalmazását. Az Európai Bíróság megállapításai Az Európai Bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy indirekt származási jelzésről van szó. A hasas ovális (Bocksbeutel) palackban való borforgalmazásról a Bíróság azt állapította meg, hogy azt több közösségi országban hagyományosan alkalmazzák, a göngyöleg ilyen formája az állandó és mindennapos gyakorlatnak megfelel. A külföldi importot e vonatkozásban a nemzeti oltalmi jogszabályok, vagyis a palack formájára vonatkozó előírá118 <0 Phare Program HU-94.05
