Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)

III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben

gatartásokat a kereskedelmi forgalomban szabaddá tette. Tehát ha valaki Mercedes szerviz­zel foglalkozik mondjuk Görögországban, az használhatja a jól bevált világszerte ismert Mercedes védjegyet, de ugyanúgy a tartozékok és alkatrészek beszállítóinak védjegyhasz­nálata korábban védjegybitorlásnak számított. Felszólalás lehetősége Szintén jelentősnek kell tekinteni a felszólalás intézményének általánossá válását a közössé­gi jogban. Lényegében arról van szó, hogy a Közösség országaiban évről évre egyre több védjegyet jelentenek be, a védjegylajstromok egyre telítettebbé válnak. A Közösség nemzeti védjegy­hivatalai nincsenek abban a helyzetben, hogy a korábbi jogokkal és különösen a korábbi védjegyekkel való ütközést megbízhatóan tömegesen ki tudják szűrni. Az ilyen eljárás rop­pant költséges és hosszadalmas, amellett az esetek döntő többségében a véletlenszerű egy­beesés nem is „zavarja” a korábbi védjegy jogosultját. Különösen abban az esetben nincs érdekütközés, hanem versenytárs a korábbi védjegy jogosultja és a vele egyező megjelölés bejelentője. A felszólalási eljárás esetén az érintett nemzeti hivatal csak formai vizsgálatot és az abszolút oltalmi kizárások (megkülönböztető képesség tilalma, megtévesztés, közrendbe ütközés stb.) vizsgálatát végzi el és a korábbi védjegyek és más anterioritások vonatkozásá­ban a korábbi védjegyek (és jogok) jogosultjaira bízza, hogy a bejelentett és ütköző (azonos vagy hasonló), azonos (hasonló) árujegyzékű megjelölés ellen fel kíván lépni-e vagy sem. A korábbi védjegyjogosultak (és más jogosultak) számára meghatározott határidővel is meghatározott feltételekkel kontradiktorius jellegű felszólalási lehetőséget biztosítanak. A felszólalás intézménye a Közösség rendszerében általános intézménnyé vált. így pl. Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Dániában és Görögországban is felszólalási rendszer van. A felszólalási rendszer általában megkönnyíti az oltalom biztosítását és előnyös a beje­lentők számára, ugyanakkor ösztönzi a korábbi védjegyek jogosultjait, ezen belül a ver­senyszabadság követelményének jobban megfelel mint a vizsgálat rendszere. V. A VÉDJEGYOLTALOM ÉS VERSENY KORLÁTOZÁSI TILALMAK (AZ EK-SZERZŐDÉS 85. § (1) BEKEZDÉS ALAPJÁN) Az EK-Szerződés Versenyszabályok c. fejezetének 85. cikke a következőképpen ren­delkezik. A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalatok közötti magatar­tás, vállalati társulások döntése és összehangolt magatartás, mely alkalmas a Tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására és a közös piacon belüli verseny akadályozását, kor­látozását vagy eltorzítását célozza, vagy ilyen hatást fejt ki. A továbbiakban az EK-Szerződés felsorolja az ún. kartelltilalmakat, azaz azokat a meg­állapodásformákat, amelyek tilosak a) vételi vagy eladási áruk vagy egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett rögzítése, b) az előállítás, forgalmazás, műszaki fejlesztés vagy befektetés korlátozása vagy ellenőrzése, c) a piac vagy a beszerzési források elosztása, d) azonos ügyletek estén eltérő feltételek alkalmazása a kereskedelmi partnerekkel szem­ben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek, © Phare Program H1J-94.05 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom