Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
felvásárolta a La Roche gyógyszereket, azokat nagyobb dobozokba csomagoltatta és a csomagoláson újra elhelyezte a La Roche védjegyet. Az így csomagolt gyógyszereket a Közösség más országaiban a Centrafarm jelentős nyereséggel forgalmazta. Az Európai Bíróság megállapításai A Hoffmann-La Roche ügy volt az első jelentős átcsomagolási ügy, amelynek a tétje ugyanaz volt, mint a Phiser/Erim Pharm ügynek. A főkérdés, hogy vajon az átcsomagolt termékre is alkalmazható-e a jogosult által több országban is bejegyzett védjeggyel ellátott termékek vonatkozásában kimerülési jog különös tekintettel arra, hogy a védjegyjogosult beleegyezése nélkül történő átcsomagolás - meghatározott esetekben - az áru hátrányos megváltoztatását jelentheti. A Hoffmann La Roche ügyben a döntés indokolása azt szögezte le, hogy a Közösség más országaiban védjeggyel jogszerűen megjelölt termék, átcsomagolás után új kiszerelésben értékesíthető, amennyiben harmadik személy a kérdéses terméken a védjegyet feltünteti és a szükséges feltételeknek eleget tesz. Az Európai Bíróság ítéletének indokolásában megállapítja, hogy amennyiben - a csomagolás a termék eredeti állapotát, minőségét nem befolyásolja hátrányosan - és az átcsomagolás révén keletkezett új árukülsőn feltüntetést nyer, hogy a terméket ki csomagolta át, az átcsomagolás nem minősül önkényesen az áru hátrányos megváltoztatását szolgáló tevékenységnek és a tagállamok közötti kereskedelem leplezett korlátozásának az EK-Szerződés 36. cikk második mondata szerint. A döntésnek más fontos vonatkozásai is vannak. Egyrészt az ítélet indokolása kiemeli, hogy az újracsomagolt áruk értékesítése során az áruk szabad mozgásának és a védjegyjogosult érdekeinek összhangjára jelentős súlyt kell fektemi. Ez az összhang azonban csak akkor valósul meg, ha az újracsomagolásra szükség van, vagyis ha annak hiányában nem lenne lehetséges az érintett terméknek a tagállamokba történő bevitele. Másrészt a szakirodalom kiemeli a döntésben a védjegyek származásjelző funkciójának fontosságát is. A védjegy lényegi funkciója az, hogy garantálja a védjeggyel ellátott termékek azonos származását a fogyasztó és felhasználó számára az összetévesztés bárminemű lehetősége nélkül. Vagyis a megjelölésnek lehetővé kell tennie a védjeggyel ellátott termék máshonnan származó termékektől való megkülönböztetését. Pfiser/Eurim Pharm ügy. 1981. Előzmények Erőteljes nemtetszést keltett az Európai Közösségben, hogy az importált gyógyszeripari termékek árai között jelentős eltérés mutatkozott és ezt élelmes vállalkozók kihasználták. Ebben a vonatkozásban különösen az a kérdés került előtérbe, hogy amennyiben az árut (vagyis a gyógyszereket) átcsomagolás útján a célország szükségleteinek és különösen pedig a fogyasztási szokásainak megfelelően megváltoztatják, bekövetkezik-e a jogkimerülés vagy sem. Az Európai Bíróság megállapításai A jogkimerülés megállapítását az áru átcsomagolása, állapotának, külalakjának megváltoztatása tette kérdésessé. Amennyiben ugyanis nem állapítható meg jogkimerülés, úgy jogtalan védjegyhasználatnak, azaz védjegybitorlásnak tekinthető az átcsomagolt áru értékesítése. Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy ilyes esetekben a védjegyjogosult nem léphet fel az átcsomagolt gyógyszeripari termékek más tagállamokba irányuló importja ellen, amelyeket az ő leányvállalata gyártott és az ő hozzájárulásával használta a védjegyet. Az átcsomagolás azonban csak abban az esetben legalizálható, ha a kérdéses áruk belső csomagolá© Phare Program HU-94.05 99
