Tattay Levente: A versenyjog és az ipari tulajdon oltalma az Európai Közösségben (Budapest, 1998)
III. rész. Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, ipari minták és a gazdasági verseny az Európai Közösségben
sát az átcsomagolás nem érinti és az importáló a belső csomagoláson a gyártó által feltüntetett védjegy mellett észrevehetően utal az átcsomagolás tényére. A védjegyek származásjelző funkciója a döntés indokolása szerint nem érvényesül, ha a fogyasztó vagy felhasználó nem lehet biztos abban, hogy harmadik személy részéről - a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül - nem történt olyan korábbi értékesítést elősegítő tevékenység, amely során a kérdéses termék (gyógyszerek) eredeti állapotát hátrányosan megváltoztatták. Az ügy tanulságait úgy lehet megfogalmazni, hogy az átcsomagolás után történő védjegyhasználat megtiltása akkor jelenti a tagállamok közti kereskedelem leplezett korlátozását, ha a) megállapítható, hogy a védjegyoltalomból folyó jogok gyakorlása - a jogosult által választott kereskedelmi rendszerre figyelemmel - nem jelenti a tagállamok piacának szétválasztását, továbbá b) kimutatható, hogy az újracsomagolás nem érinti hátrányosan a termék eredeti állapotát, valamint c) az új csomagoláson feltüntetik, hogy a terméket ki csomagolta újra. A szakirodalom továbbá kiemeli a származásjelző funkció érvényesülésének fontosságát. „A védjegy alapvető rendeltetése, hogy a fogyasztó vagy felhasználó számára, garanciát nyújtson a védjeggyel megjelölt áru származására nézve. Ez lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy a kérdéses terméket az összetéveszthetőség veszélye nélkül más termékektől megkülönböztesse”. A Hag II. ügy. 1990. Előzmények Az ügy a Hag I. ügyben hozott közös eredet elismerésére vonatkozó döntés megtámadását jelentette. Mint ismeretes, Belgiumban a német cég korábbi leányvállalatát államosították a védjegyhasználat megvonása nélkül, amely két Hág védjegy használatát eredményezte. Az ügy úgy indult, hogy a német Hág cég a belga Hág cég kávévédjegyhasználata miatt bitorlási pert indított Németországban. Az ügyben az Európai Bíróság feladta a Közös Eredet doktrínát. Az Európai Bíróság megállapításai A Hag II. ügyben a Bíróság megváltoztatta a Hag I. ügyben elfoglalt álláspontját. A védjegyek alapvető funkcióját a döntés abban határozza meg, hogy a fogyasztó vagy a felhasználó számára a megjelölt termék származását garantálja és tegye lehetővé számára, hogy a termékeket más termékektől az összetévesztés veszélye nélkül megkülönböztesse. A döntés visszatér a kizárólagossághoz annak ellenére, hogy közös eredete van a védjegyeknek. „A védjegy lényegi funkcióját ingatná meg, ha a jogosult nem élhetne a nemzeti jog által nyújtott lehetőségével, hogy megakadályozza az övéhez hasonló árunak a védjeggyel összetéveszthető név alatti importálását”. Az Európai Bíróság döntésének indokolásából szó szerint ki kell emelni az alábbiakat: „Valójában ilyen feltételek mellett a védjegy nem tudná azt a rendeltetését betölteni, amelyet a nemzeti jogi szabályozás biztosít számára. Mégpedig annak a jognak gyakorlásáról van szó, hogy a védjegyjogosult tiltakozhat az ellen, ha termékéhez hasonló megjelölést olyan jelzéssel importálják, amely saját védjegyével összetéveszthető.” Ez a jelenség azokat a fogyasztókat is károsan befolyásolja, akiket megfosztanak attól a lehetőségtől, hogy a jogosult által megjelölt termékeket biztonsággal azonosítani tudják. 100 © Phare Program HT1-94.05
