Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Harmadik rész. Gyakorlati ismeretek
A nemleges megállapítási eljárások lefolytatására a Magyar Szabadalmi Hivatal az illetékes, azt egy konkrétan meghatározott védjegy tekintetében lehet indítani. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt védjegy alapján védjegybitorlás miatt eljárást indítsanak. A nemleges megállapítás jogintézményének célja az, hogy lehetőséget nyújtson a gazdálkodó szervezetek számára, hogy elkerülhessék a védjegybitorlást az olyan esetekben, amikor kétség támadhat, hogy az általuk használni kívánt védjegy hasonló-e valamely már oltalom alatt álló védjegyhez. A Magyar Szabadalmi Hivatal nemleges megállapítás ügyében hozott határozatait a kézbesítéstől számított 30 napon belül megváltoztatási kérelemmel lehet megtámadni a Fővárosi Bíróság előtt. A Fővárosi Bíróság végzése ellen 15 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett fellebbezésnek van helye. 4. Fellépés védjegybitorlás ellen A védjegybitorlási ügyek tapasztalatai A gazdaság élénkülésének egyik legaggasztóbb jelensége a védjegybitorlások számának megnövekedése. Az ismert védjegybitorlási ügyek között az utóbbi években jelentős visszhangot kaptak a Nike, Lewis Strauss, Reebok, Hugo Boss védjegybitorlások fejleményei. A sport és divatáruk körén kívül nagyon sok esetben fordul elő védjegybitorlás az élvezeti cikkek (különösen tömény szeszes italok, kávé, dohányáruk) vonatkozásában. A védjegybitorlások megszaporodásának alapvető okát abban kell keresni, hogy más vállalkozó image-nak jogtalan kölcsönzésével, hírverés, jelentős termelő kapacitás és a minőségvédelmi előírások mellőzésével extrapofithoz lehet jutni. A bitorlások gyakorisága az egész ország negatív megítélését és a külföldi beruházási kedv drasztikus csökkenését vonhatja maga után az erre érzékeny, fontos területeken. A korábbi gyakorlattól eltérően a védjegybitorlás útján hamisított termékek nagyüzemi, az eredetire megtévesztően hasonló termékként, hamis vámpapírokkal nagy tömegben kerülnek az országba, elsősorban a Dél-Kelet Ázsia-i országokból. A védjegybitorlások vonatkozásában számos körülmény nehezíti a határozott fellépést. Sokszor hibásak a védjegybitorlások elősegítésében az importáló vállalatok vezetői is. Általában az alanyi jogon külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok ügyintézői és vezetői arra hivatkoznak, hogy nem tartozik munkaköri kötelezettségük körébe az importált áru származásának, az azon feltüntetett védjegy vizsgálata, vagy annak megállapítása, hogy a védjegy a jogosult engedélyével szerepel a terméken vagy sem. 69
