Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)

Harmadik rész. Gyakorlati ismeretek

- az áruk azonossága vagy hasonlósága,- a védjegy használata,- a használat jogosulatlan volta. A védjegybitorlás törvényi fogalmából következik, hogy védjegybitorlást csak az adott védjegy árujegyzékébe tartozó áruk (szolgáltatások) tekintetében lehet elkövetni. Amennyiben a védjegy jogosulatlan használata más áruk vonatkozá­sában valósul meg, a cselekmény a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütközik. Ennek megfelelően még az olyan közismert védjegyek, mint a Coca Cola, vagy Levi's Strauss jogtalan használata sem számít védjegybitorlásnak, ha azt nem az árujegyzékbe tartozó áruk vonatkozásában követik el. Ha a védjegy nincs lajstromozva Magyarországon, a bitorlás ténye nem álla­pítható meg. Ugyancsak a bitorlás fogalmi elemeiből következik, hogy azt saját védjegy vonatkozásában nem lehet elkövetni. Tehát például, ha bármely jogosult kizáró­lagos védjegylicencet ad másnak, ellene védjegybitorlás jogcímén nem lehet fel­lépni, még akkor sem, ha saját védjegyét az általa megkötött licencmegállapodás előírásait megsértve használja. Hazánkban más országokhoz hasonlóan a védjegybitorlási ügyek bírósági ha­táskörbe tartoznak. A védjegybitorlás miatt indított perek a Védjegytörvény 46. § (1) bekezdések értelmében a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. A Fővárosi Bíróság határozatai ellen fellebbezést lehet benyújtani, amelyek­nek az elbírálása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik. A védjegybitorlás legfontosabb polgári jogi jogkövetkezményei az alábbiak. A jogosult követelheti: a) a jogsértés tényének megállapítását, b) a bitorlástól való eltiltást és az abbahagyásra kötelezést, c) elégtétel adását nyilatkozattétellel, d) a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését, e) a védjegybitorlásra használt eszközök és a védjeggyel ellátott termékek lefoglalását, f) kártérítési igényt nyújthat be. A Védjegytörvény lehetőséget ad a védjegylicencia jogosultjának is a véd­jegybitorlás elleni fellépésre (Védjegytörvény 14. §). A védjegybitorlás ellen a védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevé­ben akkor léphet fel, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg, és felhívása 30 napon belül nem vezetett eredményre. A védjegybitorlás hátrányos következményeinek elhárítását szolgáló jogi le­hetőség a nemleges megállapítási eljárás. Aki attól tart, hogy ellene védjegybitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa használt, vagy hasz­nálni kívánt megjelölés nem sérti valamely általa megjelölt védjegy oltalmát. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom