Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Második rész. A védjegyek jogi szabályozása
egy, több mint 12 000 tételből álló, ABC sorrendben felállított listát is tartalmaz az ismert árufajtákról és szolgáltatásokról. A Megállapodás előnye, hogy résztvevői szakértő bizottság közreműködésével kötelesek a technika fejlődésének megfelelően az adott listát módosítani, kiegé-szíteni és az átdolgozott listát közzétenni. A védjegyek vonatkozásában további három fontos megállapodást kell megemlíteni. A Madridi Megállapodás az Aruk Hamis és Megtévesztő Származási Jelzése Megakadályozásáról fontos állomása a védjegyek nemzetközi szabályozásának. E Megállapodást 1891-ben kötötték (31 résztvevője van), hazánk 1934 óta tagja. A Megállapodásnak elsősorban az áruk eredete és származása vonatkozásában megtévesztő megjelölések védjegyoltalomból való kizárása terén van jelentősége. A Bécsi Megállapodás a Védjegyek Ábrás Elemes Osztályozásának Létesítéséről 1973-ban jött létre. A Megállapodásnak csak öt résztvevője van, hazánk nem tagja. Az osztályozás huszonkilenc kategóriát alkalmaz, 144 divíziót, továbbá 1569 szekciót is létesítettek a különböző ábrák és ábrás elemek osztályozására. A Megállapodást szerte a világon alkalmazzák, azokban az országokban is, amelyek nem részesei annak. Az Olimpiai Jelkép Oltalmáról szóló Nairobi Megállapodás szintén hatást gyakorol a védjegyjogszabályok tartalmára. A Megállapodást 1981-ben kötötték, annak 32 tagja van. A megállapodás védi az olimpia emblémákat a jogtalan használattól. Az olimpiai emblémák használatára csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felhatalmazása alapján kerülhet sor. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai jelkép használata fejében befolyt bevételek meghatározott részét a sport fejlesztésére használja fel. 42
