Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Harmadik rész. Gyakorlati ismeretek
HARMADIK RÉSZ GYAKORLATI ISMERETEK Tudnivalók a védjegykiválasztásához, bejelentéséhez, használatához, a védjegybitorlás elleni fellépéshez I. GYAKORLATI TUDNIVALÓK A VÉDJEGYEK KIVÁLASZTÁSÁHOZ 1. A védjegy és cégnévkutatás A védjegy és a cégnév választás a vállalkozás arculatának meghatározó fontosságú tényezője. A bejelentett védjegy nem ütközhet egy már bejegyzett cégnévvel. A cég névválasztásnál pedig ki kell kerülni az azonos tevékenységre és termékekre vonatkozó védjegyekkel való ütközést. A védjegy és cégnévkutatásnál figyelembe kell venni azt, hogy a védjegyek és cégnevek megkülönböztető minőségi és reklámfunkciói részben vagy egészben egybeesnek, a vállalkozások védjegyükként gyakran használják rövidített vagy teljes cégnevüket. Cégnevekre vonatkozó előírások A cégnév megválasztásánál körültekintően kell eljárni. A választott cégnév nem sértheti másnak a névviseléshez való jogát. A cégjog nem ír elő részletes és mindenre kiterjedő vizsgálatot, amelyet a védjegyjog előír, de a választott cégnév nem jegyezhető be, ha- más üzletjelzőjét,- más vezérszavát,- más védjegyét sérti, függetlenül attól, hogy az elnevezés mely részét alkotja a kifogásolt szó vagy szóösszetétel. Fontos előírás, hogy a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett cégeknek és társaságoknak nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul más nevéhez hasonló nevet használ. A védjegyjog cégnevekre vonatkozó előírása A védjegyjognak több előírása van, amelyek értelmében a cégnevekkel történő ütközést ki kell kerülni. A védjegyoltalomból kizárt, megtévesztésre alkalmas jelzések körébe sorolják a másnak közismert cégnevével azonos, illetőleg azzal összetéveszthető jelzé-43
