Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)

Második rész. A védjegyek jogi szabályozása

- más, korábban használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos vagy hasonló megjelölések. A hivatalos mérési, ellenőrzési, garanciajellel védett növény- és állatfajta nevével ütköző jelzések igen ritkák. Az érdemi vizsgálat során észlelt lajstromozási akadály miatt a Hivatal fel­hívja a bejelentőt az akadály természete szerint annak elhárítására vagy nyilat­kozattételre. A Szabadalmi Hivatal hiánypótlásra és nyilatkozattételre 30-90 nap határidőt biztosít a bejelentő számára. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az akadály elhárításra kitűzött határidő elteltével, illetve nyilatkozat hiányában vagy annak ellenére úgy találja, hogy a megjelölés nem alkalmas lajstromozásra, a bejelentést elutasítja. A védjegyszabályozási eljárás sajátos vonása, hogy a bejelentő a bejelentett védjegyet nem változtathatja meg és a védjegy árujegyzékét nem terjesztheti ki. Az engedélyezett védjegyről a Szabadalmi Hivatal okiratot ad ki, bejegyzi a védjegylajstromba és meghirdeti a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. A Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozik továbbá a Védjegytörvény 33. §­­ában szabályozott- megújítási eljárás,- a Védjegytörvény 34-35. §-aiban meghatározottak miatti törlési eljárás és- a használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítására irányuló eljárás,- a Védjegytörvény 15. §-ában meghatározott nemleges megállapítási eljárás. 7. A megkülönböztető jelleg megítélése Mint ahogy már az említést nyert, nincs a megjelölésnek megkülönböztető jelle-ge különösen akkor, ha- az áru megjelölésére általánosan használják;- kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét tünteti fel;- kizárólag az áru nevéből vagy egyszerű ábrázolásából áll. A megkülönböztető jelleg hiányának iskolapéldájául szolgál az alábbi eset. A kérelmező bejelentésével kérte, hogy elektromos és elektronikus, illetve optikai készülékek hang- és képfelvételére, továbbá reprodukálására szolgáló termékek oltalmára a Magnetophon megjelölést védjegyoltalomban részesít-sék. A Hivatal a megjelölést kizárólag az áru fajtája jelölésének minősítette és a be­jelentést elutasító határozatot hozott. Az OTH határozatát mind a Fővárosi Bíróság, mind pedig a Legfelsőbb Bí­róság helybenhagyta (Legfelsőbb Bíróság Pkf. IV. 20025/1987. számú végzése). A Fővárosi Bíróság végzése indokolásában kifejtette, hogy a magyarországi védjegyoltalom megadásakor a magyar viszonyokat kell figyelembe venni és a hazai jogszabályozás az irányadó. A magnetofon Magyarországon általánosan használt elnevezés a hangok elektromos rögzítésére és azok visszaadására szol­37

Next

/
Oldalképek
Tartalom