Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Második rész. A védjegyek jogi szabályozása
bejelentő nevét és címét, a lajstromozni kért megjelölést és az árujegyzéket tartalmazza. Amennyiben e négy kellék bármelyike hiányzik, a Hivatal a bejelentést érdemi vizsgálat lefolytatása nélkül elutasítja. Az árujegyzék az, ami esetünkben magyarázatra szorul és gyakorlatilag a bejelentők sokszor elfelejtik, hogy a bejelentés nélkülözhetetlen kelléke. A védjegybejelentés árujegyzéke tartalmazza azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a felsorolását, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet használni fogják. A védjegy elsőbbségét az a nap határozza meg, amelyen a védjegybejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz érkezett. A bejelentési elsőbbség mellett az uniós elsőbbséget és a kiállítási elsőbbséget is elismeri a Hivatal. A más országokban tett védjegybejelentések esetén a jogi szabályozás elismeri a hazai bejelentés napjának (uniós elsőbbség) a külföldi bejelentés napját, ha a hazai bejelentést a külföldi bejelentés napjától számított 6 hónapon belül megteszik és ezt igazolják (elsőbbségi irat). A kiállítási elsőbbség alatt azt értjük, hogy a Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményével meghirdetett kiállításokon és vásárokon kiállított védjegyek elsőbbségének a kiállítás napját kell tekinteni. Kiállítási elsőbbség elismerésének is feltétele, hogy a védjegybejelentést 6 hónapon belül meg kell tenni. A Hivatal alaki és érdemi vizsgálatot folytat a bejelentések tekintetében. A védjegyvizsgálat első fázisát az alaki vizsgálat képezi. A bejelentés alaki vizsgálata arra terjed ki, hogy komplett-e a bejelentés, lerótták-e az illetéket, pontosan jelölték-e meg az árujegyzéket stb. Ha a védjegybejelentés nem felel meg a formai követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására. Amennyiben a felhívás eredménytelen, a védjegybejelentést el kell utasítani. A Magyar Szabadalmi Hivatal az alaki vizsgálat befejezése után végzi el a védjegyek érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat kiterjed arra, hogy- a bejelentett megjelölés megfelel-e a védjegytörvény fogalmának,- a megjelölés rendelkezik-e megkülönböztető képességgel,- nincs-e az oltalomból kizárva,- megilleti-e a bejelentőt az igényelt elsőbbség. Az érdemi vizsgálat sokrétű és érdekes feladat, amelynél figyelembe kell venni, hogy semmilyen áru és szolgáltatás vonatkozásában nem részesülhetnek védjegyoltalomban- a megkülönböztető képességgel nem rendelkező megjelölések,- a megtévesztésre alkalmas megjelölések,- másnak a személyiségéhez fűződő jogait sértő megjelölések,- a közismert védjeggyel azonos vagy hasonló megjelölések. Enyhébb tilalmat jelent, hogy azonos és hasonló áruk vonatkozásában nem részesülhetnek oltalomban- a védjegyoltalom alatt álló jelzésekkel azonos vagy hasonló megjelölések,- korábbi elsőbbséggel bejelentett megjelölésekkel azonos vagy hasonló megjelölések, 36
