Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Második rész. A védjegyek jogi szabályozása
Jogszabályba ütköző jelzés lajstromozása is tilos. A védjegytörvényen kívül álló egyéb jogszabályokba és tilalmakba ütköző megjelölések száma jelentős. Ilyenek például a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző jelzések és az önkényuralmi jelképek. Társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályokba ütköző jelzések, pl. a fajgyűlölet keltésére, a kábítószer fogyasztására felhívó jelzések, trágár és obszcén kifejezések stb. Személyiségi jogokba ütköző jelzések Másnak a személyhez fűződő jogát sértik, elsősorban a név, képmás jogosulatlan felhasználására irányuló jelzések, vagy a gazdálkodó szervezetek névviselését veszélyeztető jelzések. A Védjegytörvény 3. § (1) bek. C) pontja értelmében minden áru és szolgáltatás tekintetében ki vannak zárva a másnak a személyhez fűződő jogait sértő megjelölések a védjegyoltalomból. A személyhez fűződő jogokat a Polgári Törvénykönyv biztosítja. A védjegyjoggal összefüggésben elsősorban a névviseléshez való jog jöhet figyelembe, ugyanis más nevének vagy ahhoz hasonló névnek a jogtalan használata jogsértő. A jó hírnév védelmére ugyancsak kiterjed a személyiséghez fűződő jog. A személyhez fűződő jogok sérelme megállapítható a gazdasági társaságok névviseléséhez fűződő jogok megsértése esetén is. Más képmásával vagy hangfelvételével való visszaélés, különösen ezek jogosulatlan felhasználása, sokszorosítása, megváltoztatása hasonlóképpen jogsértőnek minősül a Ptk. értelmében is. Mindezekre tekintettel a Védjegytörvény kizárja az oltalomból az ilyen szempontból kifogásolható megjelöléseket. A személyhez fűződő jognak meghatározott korlátot szab a Védjegytörvény 19. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, melynek értelmében, ha a lajstromozás óta öt év már eltelt és a védjegy a tényleges használat folytán ismertté vált a védjegy törlésének csak azon az alapon van helye, hogy használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik. A védjegyjog körében hozott bírósági döntések száma, amelyek a személyhez fűződő jogokra vonatkoznak, csekély. Ezek közé tartozik a Legfelsőbb Bíróság által 548. számon, 1993-ban közölt jogeset, melynek értelmében közismert családi név jogosulatlan használata jogsértést jelent az utónév feltüntetése nélkül is. Az OTH előtti eljárásban egy koreai cég kérte a Chagal megjelölés védjegyként való lajstromozását a 14. áruosztályba sorolt különféle órákra, azok tartozékaira és alkatrészeire. Az OTH határozatával a védjegybejelentést elutasította, azzal az indokkal, hogy a megjelölés személyhez fűződő jogot sért, mert öszszetéveszthetőségig hasonlít a világhírű festő, Maré Chagall családnevéhez.- A kérelmező kérte az OTH határozatának megváltoztatását és a védjegy lajstromozását a bírósági eljárásban. Jogszabályba, társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköző jelzések 30
