Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)

Második rész. A védjegyek jogi szabályozása

Ez teljesen felesleges, hiszen a kereskedelemben való felhasználás a védjegy fogalmából eredően megengedett és a 35. áruosztály olyan kereskedelmi szolgáltatásokat tartalmaz, mint például a csomagküldés.

Szintén típushiba a védjegyek árujegyzékének összeállításánál az elnagyolás. A Nizzai osztályozás informatív ismertetője egyes szolgáltatási kategóriákat igen röviden jelöl meg, például- 35. osztály - reklámozás és ügyletek,- 41. osztály - nevelés és szórakoztatás,- 39. osztály - szállítás és raktározás.

Az egyes áruosztályok 40-50 fajta szolgáltatást tartalmaznak. A 41. áruosztályba tartozik például- levelező oktatás szervezése,- mozifilmek kölcsönzése,- állatkertek működtetése,- testnevelés oktatás,- újságterjesztés, és mások.

Ugyancsak típushiba az, hogy amikor bejelentik a védjegyet, nem gondolnak az üzlet terjeszkedésére és az árujegyzéket szűkén határozzák meg. Például valaki élelmiszer áruházat nyit és azt később bővíti rövidárukkal, csomagküldő szolgáltatásokkal, fényképezéssel és mondjuk vendéglővel.

A Védjegytörvény értelmében az árujegyzék nem bővíthető. Tehát ilyen esetben új bejelentést kell tenni, ha eredetileg nem vették figyelembe a terjeszkedés irányát.

3. Kizárások a védjegyoltalomból

Abszolút érvényű kizárások

A Védjegytörvény 3. §-a lajstromozási tilalmakat állít fel. E lajstromozási tilalmaknak két fajtája van. Elsőként az árujegyzék egészére vonatkozó, ún. abszolút tilalmakat kell megemlíteni.

Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha

a) megtévesztésre alkalmas;

b) használata jogszabályba, vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék;

c) másnak személyhez fűződő jogát sérti;

d) másnak, az országban közismert védjegyével azonos, vagy ahhoz az öszszetéveszthetőségig hasonló, még akkor is, ha a közismert védjegy belföldön nincs lajstromozva;

Nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés sem, amely kizárólag valamely állam, hatóság, hivatalosan elismert nemzetközi vagy államközi szervezet megnevezéséből, rövidítéséből, zászlójából, címeréből, jelvényéből vagy ezek utánzatából áll; e jelzések azonban az illetékes szerv hozzájárulásával a védjegy elemeként felhasználhatók.

28