Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Második rész. A védjegyek jogi szabályozása
Nem hozható fel ezzel a felfogással szemben az az érv, hogy a magyar vásárlóközönség. a fogyasztó a nemzetközi kifejezéseket, idegen szavakat nem érti. így azokat fantáziaszóként kell elfogadni. Hasznosítható tapasztalat az is. hogy két. vagy több megkülönböztető jelleggel nem rendelkező védjegy összekapcsolása nem eredményezi a megjelölés megkülönböztetésre való alkalmasságát. A védjegy árujegyzékének, a védjegyoltalom egésze vonatkozásában kiemelkedő jelentősége van. A védjegyjogosultat csak az árujegyzékben foglalt áruk vonatkozásában illeti meg az oltalom. Az árujegyzék a bitorlás szempontjából is meghatározó, hiszen védjegybitorlásról csak az árujegyzékben levő termékek és szolgáltatások vonatkozásában lehet szó. A védjegy vonatkozásában a legfontosabb funkció a megkülönböztető képesség. A megkülönböztető jelleg fennállását nem abszolút követelményként, hamem csak az adott áruosztályra vonatkoztatva kell vizsgálni. így’ például a fakanál, a hócipő és a kenguru szavak, újságok vonatkozásában oltalomképesek, mivel e kategóriában fantázianévnek minősülnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fakanál a konyhai eszközök, a hócipő a lábbelik, a kenguru az élőállatok kategóriájában nem oltalomképes. Az árujegyzék összeállításánál alapvető szerepet játszik a Nizzai Osztályozás, amely 34 áruosztályt és 8 szolgáltatási osztályt foglal magába. Minden egyes áruosztály különféle többé-kevésbé eltérő áru és szolgáltatás felsorolását tartalmazza. Az árujegyzék összeállításánál mindig nagyon fontos, hogy hasonló védjegyek esetén elkerüljük hasonló árujegyzékű védjegy bejelentését. A gyakorlatban az árukat akkor kell hasonlónak tekintetni, ha közös rendeltetésük vagy' egyéb műszaki, gazdasági vagy értékesítési jellemzőik alapján a vásárlók arra következtethetnek, hogy’ előállítójuk vagy forgalomba hozójuk ugyanaz a gazdálkodó szervezet. Az ugyanabba az áruosztályba tartozás azonos védjegy mellett nem feltétlenül jelenti a védjegyek ütközését. így például az 5-ös áruosztályba sorolt gyógyszerek és növényvédőszerek nem minősülnek sem azonosnak, sem hasonlónak. Csak kevés áruosztályról lehet elmondani, hogy a benne levő összes áru hasonló. Ezt például meg lehet állapítani a 34-es áruosztályba tartozó dohányárukról és dohányzási kellékekről - kivéve a gyufákat és a gyűjtőeszközöket, ezek ugyanis nem a dohányzáshoz kapcsolódnak csupán - vagy például a 33-as áruosztályba tartozó szeszes italokról, borokról és likőrökről. Vannak viszont olyan áruk. illetve szolgáltatások, amelyek akkor is ütköznek más áruosztályokkal, ha a védjegy árujegyzéke első látásra rendben van. így például a 23-as és 24-es áruosztályokba tartozó fonalak és szövetek elválaszthatatlanok. A védjegy árujegyzék összeállításánál bizonyos típushibákat szoktak elkövetni.- Megjelölik a 35. áruosztályt abból a szempontból, hogy a védjegyet a kereskedelemben lehessen használni. 27
