Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Második rész. A védjegyek jogi szabályozása
MÁSODIK RÉSZ A VÉD JEGYEK JOGI SZABÁLYOZÁSA A védjegyjogi oltalma, a védjegyoltalom engedélyezése, a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás 1. A védjegy fogalma, fajtái, funkciói A védjegyek jelentős formagazdagsággal bíró (szó. ábra. színkombináció, térbeli védjegy, hangvédjegy stb.) rendkívül változatos módon (névjegy-, prospektus, tv-reklám. utcai hirdetés stb.) használható megjelölések, amelyek alkalmasak a gazdálkodó szervezetek áruinak és szolgáltatásainak megkülönböztetésére és a cégek megjelölésére. A Védjegytörvény 1. szakasza meghatározza a védjegyoltalom tárgyát és a védjegyjogi fogalmát. Védjegyoltalomban részesülhet minden olyan megjelölés a) amely alkalmas áruknak és más szolgáltatásoknak más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére és b) amelynek oltalmát a törvény nem záija ki. A védjegyek kedveltségét és keresettségét a biztonságban lehet megtalálni.- államüag deklarált és garantált jogosultságot jelentenek.- kizárólagos jogot biztosítanak.- a védjegyoltalom időbeli vonatkozásai és termékköre pontosan meghatározottak. A védjegyek fajtái A védjegyeket a védjegyjogosultság tartalma, terjedelme, alanya szerint fel lehet osztani:- áruvédjegyre,- szolgáltatási védjegyre,- tanúsító védjegyre,- kollektív védjegyre ( +egyéni védjegyre),- kereskedelmi (és gyári) védjegyekre.- közismert védjegyre. Aruvédjegyek Az áruvédjegyek a védjegyek úgynevezett hagyományos kategóriáját képezik és a kereskedelemben forgalomba hozott áruk megjelölésére szolgálnak. A véd21
