Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Második rész. A védjegyek jogi szabályozása
jegyek több mint háromnegyed része áruvédjegy (Tungsram, Hubertus-likőr, Omnia, Pilvax, Schuller, Richter Gedeon stb.). Szolgáltatási védjegyek A szolgáltatási védjegyek kategóriáját a hatályos védjegytörvény vezette be. Ez a legkülönfélébb területekre vonatkozik, kezdve a reklám szolgáltatásokkal, a kiadói, vendéglátóipari, számítógépes szolgáltatásokon át egészen olyan speciális területig, mint például a temetési szertartások szervezése és lebonyolítása. (IBUSZ, Eötvös Cirkusz, Pizza Hut, Hungexpo stb. védjegyek.) Tanúsító védjegyek A tanúsító védjegyek az áru vagy szolgáltatás eredetét, eredetiségét, kiváló minőségét vagy speciális tulajdonságát tanúsítják. A tanúsító védjegyekre értelemszerűen a szolgáltatási védjegyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ugyanis a tanúsítás speciális szolgáltatásként fogható fel. Ilyen tanúsító védjegy a Kiváló Áruk Fóruma embléma, a magyar népművészeti és háziipari termékek eredetiségét tanúsító megjelölés, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Energiabarát termék megjelölése, avagy az Európai Unió exporttermék színvonalát tanúsító védjegy. Kollektív (együttes) védjegyek A magyar védjegyjogi szabályozás értelmében védjegyjogosultságot nem lehet társjogosultként megszerezni, a védjegy mindig egyalanyú jog. A kollektív védjegynek is egy bejelentője van. A védjegyjogosultság oldaláról megkülönböztetünk egyéni és kollektív (együttes) védjegyet. A kollektív védjegynek egyetlen jogosultja, de tetszés szerinti használója lehet (Volán Tröszt). A Védjegytörvénynek az együttes védjegyekre vonatkozó rendelkezései sajnos már elavultak (Védjegytörvény 4. § (3) bek.), mert a 70-es évek azóta régen megszüntetett trösztjeire állított fel alapképletet, mely szerint: vállalatok jogi személyiséggel felruházott szervezetei (szövetség, érdekképviseleti szerv stb.) együttes védjegyoltalmat szerezhetnek akkor is, ha maguk gazdasági tevékenység folytatására nem jogosultak feltéve, hogy a) az érdekelt vállalatok áruinak valamilyen közös jellemzője van (pl. tájjelleg) és b) az együttes védjegyet a vállalatok a szervezet ellenőrzésével használják. Közismert védjegyek A Védjegytörvény kiemelt oltalmat biztosít a közismert védjegyeknek. A Védjegytörvény 3. § (1) bek. d) pontja az oltalomból kizárja a közismert véd22
