Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

lag -zéles körben felhasználhatók, és még nem váltak közkincsoé. Ez vonatkozik a know-how-ra is. Minthogy a know-how nem lajstromozható, tehát kizárólagossági oltalma nincsen, az említett oltalom azt jelenti, hogy oltalmazva van a harmadik szeméh általi jogtalan megszerzéstől, felhasználástól és a nvilvánosságra hozataltól. |Ha ugyanis nyilvánosságra kerül, úgy közkinccsé válik, és oltalma ígv megszűnne.)

Mindezek az oltalmak a vonatkozó ország területére korlátozottak. A kizárólagossági jogokat más ország területén is igényelni lehet, s amennyiben ott is oltalmat kap. akkor ott ugyanazzal vagv hasonló igénnyel léphet fel tulajdonosuk. A nem lajtsromozható, vagvis nem kizárólagossági jogok esetében ilven lehetőség nincs. Ezért például a know-how nemzetközi oltalma viszony lag gyenge — bár a tisztességtelen versenyt minden egyes országban törvények védik—. éppen ezért nemzetközi oltalmának biztosítására a technológiát transzferáló fél szerződés formájában szokott oltalmáról gondoskodni. Erre a célra szolgálnak egyfelől az ún. titoktartási megállapodások, másfelől a licencia-knovv-how vagv áruszállítási szerződések titoktartási szakaszai.

2. Titoktartási szakaszok

A titkosság know-how szerződések, illetve knovv-how-t is tartalmazó licenciaszerződések, tov ábbá a technológiaátadási, gyakran az engineering és a komplett üzemi szerződések, v agyis a technológiatranszfer szerves tartozéka. Ilven titoktartási szakaszoknak a szerződésekben az a lényegük, hogy az átvevő a kapott ismereteket egyfelől titokban tartja, azaz nem hozza azokat nvilvánosságra. másfelől, hogy azokat csak az engedélyezett keretben használja fel. illetéktelen harmadik félnek nem adja tovább. A szokásos szövegeknek tehát ez a hármas követelmény — a nv ilvánosságra nem hozatal, a továbbadástól

93