Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
II. A transzfer módozatai
esetében az egves egyeztetések lémáit célszerű meghatározni. Máskor viszont az egyeztetendő kérdések jegyzékét célszerű elkészíteni, s az egyeztetési időpontokban és helyében később lehet megállapodni. A fentieken túlmenően célszerű azt is rögzíteni, hogy a tervegyeztetések eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. E jegyzőkönyvek általában nem módosíthatják a szerződés rendelkezéseit. Amennyiben a lervegvezlelés eredményeként ez mégis szükségesnek látszik, akkor erről szerződésmódosításban kell intézkedni. \ lervegyeztetések ugyanis módosíthatják a tervezési vagv egyéb szállítási határidőket, befolyással lehetnek a komplett üzemi szerződések esetében a berendezésszállílás terjedelmére, s pénzügyi kihatásaik is lehetnek, de ezek már szerződésmódosítást igényelnek. A gyakorlatban az a helyzet, hogy csak a tervezés közbenső határidejére kihaló vagv más kisebb jelentőségű módosítás nem szokott szabályos szerződésmódosításai járni. Ilyenkor megelégszenek a felek a jegyzőkönyvi rögzítéssel, s így tulajdonképpen a jegvzőköm \el léptetik elő — anélkül, hogy tudnák — szerződésmódosítássá. Noha a lényegtelen kihatással járó kérdések valóban nem igényelnek mindig szabályos szerződésmódosítást, nagy gyakorlat szükséges annak megítéléséhez, hogy egv adott időpontban lényegtelennek minősített kérdés nem lép-e elő a későbbiekben sokkal nagyobb fontosságúvá. Ami a módosításokat általában illeti, ezek — a lenézés esetében — szinte elkerülhetetlenek. Többféleképpen jöhetnek létre, ami megítélésük szempontjából nem közömbös. Amennyiben az át\evő fenntartja ahhoz \aló jogát, hogy a kapott tervekbe beleszóljon, azok jóváhagyását igényli, esetleg ehhez a len szállítója ragaszkodik, úgy e procedúra szükségszerű velejárója az, hogy a már megküldött terveket utólag átdolgozzák. Ez feltétlenül kihal a teljes tervezés határi«lejére, illetve amennyiben a végleges tervek elkészülte (\ag\ a részletten éké) az élőiének jóváhagyásához van kötve, úgv nvilván a 66
