Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

I. Alapfogalmak

7.5. Az engineering és a know-hmv közötti különbség

Gvakori probléma, hogy a know-liow-dokumentáció összeolvad az alapengineering keretében átadásra kerülő műszaki dokumentációval, sőt részlettervezés esetén e tervekkel is. így az átvevő gyakran nem tudja, hol végződik az egyik, és kezdődik a másik. Ennek viszont a know-how transzferjével kapcsolati tan az átadó részéről általában kikötött titoktartási kötelezettség (lásd a fii. fejezet 2. pontját) szempontjából van jelentősége. Ezért célszerű a vonatkozó szerződésben rögzíteni az átadásra kerülő know-how határait, s magukon a dokumentációkon is feltüntetni, hogy azok melyik kategóriába tartoznak. Ez egyébként nemcsak a titoktartási kötelezettség miatt lényeges, hanem terepet játszik abban is, Imgv az esetleges jogosulatlan felhasználás elkerülhető legyen.

Bár géppel szállított gépkönyv (a gép leírása) a gép elválaszthatatlan része, annak tetszés szerinti felhasználása ezért aligha tiltható meg, holott know-how-t is tartalmazhat. Ugyanakkor egy. a gépek sorozatából álló üzemrész s az ahhoz tartozó gyártási eljárás szolgáltatása már többnyire olyan know-how-t jelent, amely mindenképpen oltalmat élvez.

Az engineering és a know-how között tehát gyakran elmosódik az átmenet, aminek az az oka, hogy az engineeringet a legtöbb esetben alkalmazott műszaki alkotásnak, alkalmazott know-how-nak lehet tekinteni.

Az, hogy a know-how-val együtt jár-e az alapengineering vagy sem, függ a know-how természetétől is. Vannak esetek, amikor nem szokásos, de nem is szükséges mérnöki munkát adni a know-how-val. például ha a know-how-t egv receplúra képezi (lásd az I. fejezet 5.5. pontját), vagy pedig ha az a meglévő berendezéseken, azok módosítása nélkül kivitelezhető, vagy olyan fogásokból áll. amelvek a gyakorlatba rutinmunkával átültethetők.

Míg azonban az alapengineering a know-how szolgáltatása