Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

IV. Szerződéses kérdések

.1. 7.o. Egyéb garanciák és szavatosság

\ licencia-, illetve a knoy\-ho\v-szerződésekben előfordul, hogy nemcsak műszaki. hanem gazdaságossági, eladhat ósági garanciát is vállal az átadó. \z ilven garanciák azonban igen kockázatosak, ezért az átadók csak kivételesen \álla!jak. Amennviben áruszállításra is sor kerül a technológia szolgáltatója részéről, gépszállítás cselén ún. mechanikai garancia is számításba jón. (Erről bővebben c fejezet 1.1. pontjában lesz szó.) A fentieken túlmenően a technológia szolgáltatójának szavatosságot kell vállalnia azért. hog\ az átadott műszaki megoldás nem sérti harmadik szeméh jogait. \ szabadalmi törvény 18. §-ának 1. bekezdése a kö\ étkező jogszay atusságot írja elő:

..A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személy nek nincs a szabadalomra vonatkozó olvan joga. amely a hasznosítást megakadályozza, vagy korlátozza

Amennyiben ugyanis ilven jogok fennállnak, az átveyó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. E rendelkezést enyhíti a Szabadalmi Törvény 22. §-a. amely szerint ha a szabadalom más megsértése nélkül man hasznosítható, erre a gátló szabadalomra kényszerlieeneiál kel! adni. |\ kénvszerlicenciáról az I. fejezet 12.1 pontjában már volt szó.) \ Szabadalmi Törvény 18. §-ának3. bekezdése szerint a szabadalom átruházója köteles az átvevőt a szabadalomra vonatkozó „esetleges jogokról és fontos körülményekről” tájékoztatni.

Tekintettel arra. hogy a technológiatranszfer többny ire nemzetközi, vagyis vagy az átruház«'» fél. vagy az átvevő fél nem hazai vállalat, ezért a szavatosság különleges figyelmet érdemel. Akár szabadalomról, akár nem szabadalmazott know-how-ról van ugyanis szó, ez az adott országban harmadik fél jogait sértheti. Éppen ezért, ha egy magyar eég ad át technológiát külföldre, ott a szükséges tájékoztatást meg kell szerezni arra

192