Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

IV. Szerződéses kérdések

használja, úgy minimális licenciadíj kikötése nélkül oak jelentéktelen összeghez jutna. Nem szokatlan az a kikötés sem. hogy a felek kizárólagos licenciában állapodnak meg —minimális licenciadíj-fizetési kötelezettség mellett, de ugyanakkor meghatározott idő (3 vagy 5 év) eltelte után a licenciavevőnek yálasztási joga van: vagv továbbra i> ragaszkodik a kizárólagos licenciához, és megfizeti a minimális licenciadíjat, még akkor is. ha a forgalma alapján kevesebbet kellene fizetnie. \agv kérheti a licencia nem kizárólagos licenciává való átalakítását. s ezzel mentesül a minimális licenciadíj további fizetése alól.

Több szabadalomra vagv különböző országokban fennálló szabadalmakra vonatkozóan természetesen a licenciadíj-fizetéssel kapcsolatban sokféle variáció lehetséges. Akkor például, amikor az átvevő csupán egy etlen telephelyen gy árt, de sokfelé >zállít. pusztán a gyártás után fizet licenciadíjat. Több telephelyen. több országban történő gyártás és értékesítés esetén azonban lehet, hogy mindegyik után köteles íizetni. Az i~ előfordulhat, hogy csupán a főtelephely en történő gy ártás után fizet - magasabb díjkulccsal -. ezzel megtérítve a többi telephelyen történő gyártást 6,

A szerződésben feltétlenül szükséges pontosan rögzíteni, hogy

— milyen pénznemben (esetleg milyen pénznemekben) történik a fizetés:

— mikor, milyen alapon számolnak el a felek egy mással. - az elszámolástól számítva miiven időn belül e!-edéke> a fizetés (például az előző évi forgalom alapján a következő év február végéig számolnak el. és ezt követően 30 napon belül kell fizetni):

— mi a fizeté> módja (átutalás). hová kell az esedékes licenciadíjat átutalni:

— kell-e és müven biztosítékokat kell a licenciavevőnek ny újtani arra vonatkozóan, hogy fizetni fog (bank-garancia).

— a fizeté> elmulasztásának miiven következményei lesznek

164