Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
IV. Szerződéses kérdések
fejlesztések folyamatos szolgáltatását is kikötötték, s ezek számottevőek. Amennyiben a kizárólagossági jog volt a hangsúlyosabb. a szerződés előreláthatóan megszűnik. Természetesen, ha a szerződés fennmarad is, az átvevő által fizetendő ellenérték csökken, hiszen kevesebbet kap a jövőben. A mérték az adott körülményektől függ. Az a kérdés is felmerül a szerződés fennmaradása esetén, hogy a szabadalom megsemmisítését követően még mennyi ideig érvényes a szerződés, ami ismét nagymértékben függ magától a szerződéstől és számos mellékkörülménytől. Ilyen problémák esetében a felek igyekeznek egyezségre jutni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a szerződés sorsa peres eljárás útján tisztázható. A vegyes tárgyú szerződés ugyanakkor más problémákra megoldást is adhat. A licenciaszerződés nem lehet a szabadalom fennállásától független, előre meghatározott ideig van érvényben. Mindez a know-how-szerződésekben másképpen is elrendezhető. Ezenkívül az egyösszegű fizetés szabadalmi licenciák esetén általában adózási nehézségeket is okozhat, know-how esetén viszont ritkábban. Ilven és hasonló problémák elkerülése érdekében az is előfordul, hogy a szerződő felek hallgatólagosan mellőzik a szerződés egy ik vagy másik tárgyára való hivatkozást. Amikor példáid a lénveget a know-how átadása képezi, s az ebhez kapcsolódó szabadalmi licencia csupán másodrendű szerepet játszik, ez utóbbiról a szerződésben nem beszélnek és fordítva. (Amennyiben a szabadalomra adott licenciáról a szerződésben nem történik említés, akkor célszerű, ha a szerződéskötéssel egyidejűleg a szabadalmas külön nyilatkozatban „ingyenes használati engedélyt"' ad vagy lemond arról, bogy a know-how átvevőjével szemben bitorlás címén fellépjen.) Ezzel szemben, ha a szerződés valamelyik tárgyának mellőzése nem indokolt, úgy a szerződésből a kettős tárgynak világosan ki kell tűnnie, sőt annak is, hogy melyik az elsődleges. Az ilyen szerződéseket tehát különleges gonddal kell 140