Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

render vagy választott bíróság elé kívánja-e vinni az ügyet), akkor azt kötik ki. hogy méh bíróság legven az illetékes (rendszerint a mindenkori alperes országában levő egvik bíróság).

A választott bíróságok esetéljen többféle osztályozási szempont lehetséges. mégpedig hatáskör szerinti (az adott országon belül az adott bíróság általános hatáskörű-e. vagvcsak speciális hatáskörrel rendelkezik), illetve szervezet szerinti (miiven szervezethez tartozik). \ választott bíróságok tehát lehetnek önállóak. vagv valamely -zakmai egy esüléshez, tőzsdéhez vagy kamarához tartozóak. Nem tartozhatnak szervezetekhez az ad hoc választott bíróságok.

Természetesen a szabadalmi, illetve iparjogvédelmi pereket — a választott bírósági kikötés ellenére — az erre illetékes bíróság fogja eldönteni. Ellenkező esetben az ítélet aligha hajtható végre. (Példáid a felek abban állapodtak meg. hogy a licenciavevő nem indíthat megsemmisítési eljárást az illetékes hatóságnál a licencia tárgyát képező szabadalom ellen, de választott bíróság előtt igen. Ennek az ítélete — mondjuk az esetleges megsemmisítés — viszont csak a felek között hatályos. Ezért ha a 'zabadalmas az ítéletet nem ismerné el. a licenciavevő nehezen tudna hatékonyan fellépni ellene.)

7.2.1. Ad hoc választott bíróság

V régebbi hazai gy akorlatban igen kedveltek voltak a külkereskedelmi szerződésekben az ad hoc választott bíróságok. Ezekre meglehetősen bonyolult megalaknlási szabályozást írtak elő. Ilyenkor mindkét fél kijelöl egy-egv választott bírál, s azok együtt választanak egv elnököt. Amennyiben a felek a közös elnökben nem tudnak megállapodni, az elnök kijelölését valamely intézmény vezetőjére bízzák. Kijelölésre kizárólag a felkéri intézmény vezetőjének előzetes hozzájárulása esetén

129