Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
III. Kiemelt jogi kérdések
kerülhet sor. Itt jelentkezhet azonban az a probléma, hogy végül is ennek az intézménynek a vezetője — például a berni felsőbíróság elnöke — megtagadja az eseti kijelölési közreműködést azzal érvelve, hogy az ügyhöz semmi köze sincs. Az ad hoc választott bíróságok működési szabályzatát is meg kell alkotni, továbbá ki kell jelölni a működési helyét, s az alkalmazandó nyelvre vonatkozó előírásokat. Ezért a gyakorlat áttért az ad hoc választott bíróságokról az instituéionális választott bíráskodásra. 7.2.2. Institucionális választott bíróság Instituéionális választott bíróság példáid a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett választott bíróság vagy a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett működő választott bíróság. E bíróságoknak az az előnyük, hogy sem a bírák, sem az elnök kijelölési rendjét nem kell szabályozni, mivel ezt a kamarai választott bírósági eljárási szabályzat tartalmazza. > az eljárási szabályzatot sem kell megalkotni. A párizsi Kereskedelmi Kamara mellett szervezett választott bíróságnak az is előnye, hogy az egyes választott bírákat, illetve az elnököt a Kamara szervezetében részt vevő tagországok állal kijelölt bírói listából választják ki. Az egvik fél javaslata alapján bíró lehet az is, aki az említett listában nem szerepel, elnök ilyen személy viszont nem lehet. Instituéionális választott bíróság kikötésekor meg kell határozni azt is. hogy hány választott bíró legyen, (például 3) hol legyen a bíróság székhelye, melyik nyelvet használják. Más kikötés nem szükséges. E bíróságok határozatát a választolt bíróság országa nyelvén hirdetik ki. de abból bármely fél hivatalos fordítást kérhet. \ választott bírósági határozatok véglegesek és a felekre nézve c? r> o kötelezőek. 130
