Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)
III. Kiemelt jogi kérdések
használata elfogadott. A svájci kötelmi jognak ugyanis lényeges előnyei vannak, mégpedig: — egyik félnek sem kedvez, egyik fél sem jut előnyösei)!) vagy hátrányosabb helyzetije; — a svájci jogszabályozásban fejlett termelési és kereskedelmi viszonyok fejeződnek ki, — nem eseti jog lévén — kellő részletezettségű szabályozás mellett — ítélkezési gyakorlata is kiforrott. A transzferszerződések, áruszállítási, szolgáltatási, illetve know-how-szerződések esetében a svájci jog használatának semminemű akadálya sincs, s licenciaszerződésekben is előírható. Ez utóbbi esetben azonban, bár harmadik ország jogáról van szó. e jog csak a szerződés rendelkezéseire lehel irányadó. \ szerződés tárgyát képező egyes szabadalmakkal vagy más lajstromozott jogokkal kapcsolatban azon ország szabadalmi joga, illetve iparjogvédelme lesz irányadó, amelyben az adott szabadalomról vagy lajstromozott más iparjogvédelmi kategóriával (használati minta, védjegy stb.) van szó. Amennyiben több ország érintett, valamennyi iparjogvédelmet figyelembe kell venni. így licenciaszerződésekben vagy egyéb transzferszerződésekben, amelyek lajstromozott jogokat érintenek, a szokásos visszautalást kizárni a hazai jogra nézve (renvoi) pusztán ilyen korlátozással lehet. 7.2. Választott bíróság A lelek kiköthetik ugyan, hogy \ilás esetekben az alperes országának rendes bírósága illetékes, de inkább azt szokták választani, hogy a vitás kérdések rendezése — amennyiben a felek egyeztetési kísérlete során ez nem jár eredménnyel — nem rendes, hanem választott bíróság előtt történik, Vmennvihen a felek rendes bíróság mellett döntenek, vag\ ezt a lehetőséget opcionálisan fenntartják (vagyis az egyik fél választhat, hogy 128
