Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

tása a logikus kiút, kötbér persze az új határidőtől számítandó);

— ha a szállítási késedelem valamilyen elfogadható vis major következménye, kötbér nem számítható fel.

6.4.3. Szállítási késedelmek egyéb következményei

A fentiekben a szállítási határidők be nem tartása esetén szokásos kötbérrel, kárátalánnyal foglalkoztunk. A határidők be nem tartásának lehetnek azonban más szerződéses szankciói is. E szankciók a szerződéstől való részleges vagy teljes elálláshoz kapcsolódnak.

A részleges elállás nem az elvi lehetőségek közé tartozik. Előfordulhat ugyanis olyan eset. hogy az egyébként szerződésszerűen teljesítő szállító valameh ik tételt (akár önhibáján kí\ ül is) nem tudja időben leszállítani, például azért, mert a tétel elszállílójánál valamilyen vis major következeit be, mondjuk leégett az üzeme, üven esetekben a feleknek azt kell mérlegelniük, hogy úgy juthat-e a megrendelő leggyorsabban a még hiányzó tételhez, ha megvárja, amíg a szállító teljesíteni tud. vagy ha szabad kezet kap a hiányzó tétel beszerzésére. A szerződések a gyakorlati végrehajthatóság végett szokták tehát előírni a részleges elállást, például 3 vagy 6 hónapnál hosszabb késések esetében. Ez még arra az esetre is kiköthető, amikor a késés — mint említett példánkban — vis major következménye. \ különbség az szokott lenni, hogy vis major esetére hosszabb türelmi időt írnak elő az elállás gyakorolhatóságáig. A részleges elállás tulajdonképpen a vonatkozó szerződéses tétel törlésének lehetőségéi foglalja magába, az előbb említett gyakorlati megfontolások ból kiindulva.

A teljes elállást általában nagy késések esetére kötik ki a szerződésekben. Az. hogy milyen időpont után élhet a megrendelő a jogával, az adott esettől függően kerül meghatározásra.

120