Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

Dokumentáció szállításakor vagy kisebb objektumok esetében e határidő rövidebb (példáid 6 hónap). Nagy üzemek szállításakor \ iszont rendszerint hosszabb határidőt kötnek ki (például 9 hóna|K)s késés után. vis major esetén egyéves késés után). Más kérdés, hogy mikoréi majd a megrendelő e jogával. Nyilván élni fog yele. ha a szállító semmit sem szállított le. s nincs is reménye arra. hogy7 teljeritésre bírhatja. Vmennviben azonban a teljesítés belátható időn belül \ árható. > máshonnan amúgy sem tudná az átyevő a kívánt ismereteket vagy berendezést rövidebb határidő alatt beszerezni, akkor nyilván nem fog e jogával élni. hanem inkább a telje>ítéshez ragaszkodik. I gvanakkor igyekszik a maximáld kötbér mellett kártérítési igényét is érvényesíteni.

6.5. Minőségi eltérések szankcionálása

Minőségi eltérések esetében a megrendelőnek alapvetően az az érdeke. hog\ azokat a szállító kiküszöbölje. A szankciók részben ezt a célt i- szolgálják. Az idevonatkozó szankciók nag\ része \ iszont azt kívánja szabályozni, hogy mi történik abban az esetben, amikor a szállító nem tudja a hibákat kijavítani.

\ vonatkozó szankciók részben kötbérek vagy árengedmények. részben más jellegű következmények. Kötbérrel, illetve árengedménnyel a viszonylag ki- minőségi eltérések szankcionálhatók. \ nagy eltéréseknek (hibáknak) más jogi következményeit szokás előírni. A minőségi eltérések esetén fizetendő kötbér i~ alapvetően kétféle lehet, mégpedig:

a) a kijavítás tartamára szóló késedelmi kötbér.

b) az eltérés mértékétől függő kötbér vagy árengedmény .

V fentiek természetesen kombinálhatok.

Az időfüggő késedelmi kötbért a szerződésekben viszonylag ritkán alkalmazzák, noha teljesen ésszerű lenne, ha például a garantált értékeket nem időben bizonyítja a szállító, akkor