Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

követelésére, illet\e az ellátás mellett a kárigéin érvénvesítésére.

Megjegyzendő, hogy a magyar jog szerint az ún. fix határidős ügyleteknél nincsen szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására. V szerződéstől elállhat a jogosult. Ez azonban a technológiatranszfereknél ritka.

A kimentési lehetőségek a következők:

— a jogosított (az átvevő) nem megfelelő tevékenysége.

— a vis major.

6.2. A szankciókról általában

A „szankciók kifejezés valamely szerződés azon rendelkezéseit öleli fel, amelyek bármelyik fél nem teljesítésével, nem időbeli teljesítésével foglalkoznak, illetve mulasztásával, szerződésszegésével kapcsolatosak. \z egyes szerződésekben — az általános gyakorlat szerint — többnyire nem egyetlen fejezetben szokták a szankciókat összefoglalni, hanem a szerződés egves helyein külön-külön is megfogalmazzák azokat (például késedelmi kötbért a dokumentációszállításnál, az áruszállításnál stb. i-).

Nem minden teljesítésijeii hiányosság kerül a szerződéses rendelkezések közé, mivel a szerződésekre nézve irányadó joganyag általános rendelkezései rendszerint tartalmaznak megfelelő rendelkezéseket a felek mulasztása esetére.

A szankciók általában a következők:

— kötbér \ agy kárátalám .

— utólagos árengedmény.

— elállás a szerződéstől,

— általános kártérítés.

A következőkben a leggyakrabban előforduló esetek szerint csoportosítva vizsgáljuk, liogv azokban miiven jellegű szankciók kikötése célszerű. Előbb azonban néhám -zó a kártérítésről . ,

112