Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

személyére nézve a TPT 11. § (1) bekezdése alapján kifogásolható (versenykorlátozó kikötés).

— V licencia alapján gyártható termék mennyiségének maximálása ugyancsak kifogásolható a TPT generális klauzulája (3. §) alapján.

\z'alkalmazási terület korlátozása általában nem kifogásolható. hiszen azt a Szabadalmi Törvény 18. §-a is lehetővé teszi. Legfeljebb olyan esetben, amikor az ilven korlátozás visszaélésszerű. tehát tisztességtelen, s ezért az a TPT 14. §-ába ütközik.

— Szabadalmi licenciák esetében a területi korlátozásokat a Szabadalmi Törvény 18. §-ához fűzött indoklás kifejezetten lehetővé teszi. így Magyarországon ez nem tilos. Know-howszerződések esetében viszont a TPT 14. §-ának rendelkezései irányadók, vagyis adott esetben a visszaélésszerű piaci korlátozás kifogásolható. V külföldi piacokra vonatkozó korlátozásoknál — mind a szabadalmi licencia, mind e know-how-szerződések esetében — ugy ancsak a TPT 14. §-a szolgálhat irányadóul.

— \ forgalmazási jog korlátozása, illetve versenvkorlátozások általában a TPT 3. §-a. illetve 4L §-a alapján ílélendok meg. \ag\ is a visszaélésszerű esetek kifogásolhatnak.

— \z ún. ..grant-back kikötés, vagyis a lieenciavevő állal kidolgozott fejlesztéseknek a licenciaadó számára való kötelező visszaszolgáltatása akkor eshet kifogás alá. ha annak réyén a liceneiaadó indokolatlanul egyoldalii előnyhöz jut (TPT 20. § fa] bek.) Ilven indokolatlan előny lehel például a nem kölcsönös. a liceneiavevől egyoldalúan terhelő kötelezettség kikötése. ( \ kölcsönös licenciaadás a fejlesztésekre vonatkozóan nem minősül indokolatlan előnynek, mégha ingyenes is.)

— Keresztlicenciák, illety e szabadalmi társaságok önmagukban nem ütköznek a I L I rendelkezéseibe.

u> \z itt leírt gondolatok a szerző véleinénvél tükrözik, hiszen a TPT hivatkozott rendelkezései alapján a liceneiaszerzódésekkel kapcsolatfia n hazai joggyakorlat még nem alakult ki.

109