Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)
I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme
A nemesített növényfajták oltalma F ranciaországban Robert Havid szabadalmi ügyvivő, az AIPPI Francia Csoportjának elnöke I. Történeti áttekintés A nemesitett növényfajták oltalmának kérdése, függetlenül attól, hogy hivatásos fajtanemesitőkről,vagy iparjogvédelmi szakemberekről van szó, hosszú idő óta tanulmányozás és vita tárgyát képezi az érdekelt körökben. Az A.I.P.P.I. 1932 óta foglalkozik a kérdéssel /londoni kongresszus/ és a kérdés a háború után újból az érdeklődés előterébe került. Az 1947.évi hágai, majd az 1950.évi párizsi kongresszus is foglalkozott ezzel a problémával. Határozat elfogadására azonban csak az 1952. évi bécsi és 1954. évi brüssze li kongresszusokon került sor. Ezek a kongresszusok afelé hajlottak, hogy a nemesitett növényfajtákat az oltalom szempontjából úgy kell tekinteni, mint az ipari találmányokat és a növény fajtákat is oltalomban kell részesíteni. Sajnos az A.I.P.P.I. n m foglalkozott tovább ezzel a kérdéssel, és ez igen sajnálatos, mert az ezt követő munkákban sem az A.I.P.P.I., sem más szabadalmi szakértő körök közreműködését nem vették igénybe. Amikor a Párizsi Uniós Egyezmény /továbbiak ban PUE/ 1958. évi liszaboni revíziójára került sor, Franciaország már ezt megelőzően 1957-ben kezdeményezte, hogy 1961-ben diplomáciai konferenciát hivjanak össze Párizsban a nemesitett növényfajták oltalmára vonatkozó egyezmény létrehozására. Ennek alapján dolgozták ki az 1961. december 2-án létrejött nemzetközi egyezményt a nemesitett növényfajták oltalmára, melyet a továbbiakban UPOV /Union pour la Protection des Obtentions Végétales/ egyezménynek nevezünk. 65
