Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)
I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme
Franciaország 1967. december 28-án ratifikálta ezt az egyezményt és a mezőgazdasági minisztériumba francia nemesitok szövetségével, megkezdte az oltalmi törvény kidolgozását. Az iparjogvédelmi szakembereket ebbe a munkába sem vonták be. A francia iparjogvédelmi egyesület azonban ismét napirendre tűzte a kérdést és az alapvető problémák vonatkozásában tanulmányt készített. Kötelességemnek tartom, hogy legnagyobb elismeréssel emlékezzem meg kollégámról, Gilbert Beau de Lomenie úrról, aki a tőle megszokott szakértelemmel és tekintéllyel vezette az A.I^P.P.I. bizottságát és kifejezzem mélységes sajnálkozásomat azért a veszteségért, melyet elhunyta okozott. Végül a francia állami szervek - az iparjogvédelmi szakemberek észrevételeinek figyelembe vétele nélkül -,törvénytervezetet dolgoztak ki, melyet 1969-ben a parlament elé terjesztettek és 1970. május 28-án a nemesitett növényfajták oltalmára vonatkozó törvény elnevezéssel elfogadtak, majd 1970. junius 11-én kihirdettek. Ezt követően a törvény alkalmazásával kapcsolatos három rendelet látott napvilágot. Az első rendelet 1971. junius 7-én a fajtaoltalmi bizottság felállítására, a másik két rendelet 1971. szeptember 9-én a törvény alkalmazására, különösen a fajta-oltalmi tanúsítvány engedélyezésére, az oltalom fenntartására, valamint azon növénytani fajok felsorolására vonatkozik, melyekre az uj törvényt alkalmazni kell. Az uj törvény azonban még nem lépett életbe, mert két miniszteri rendelet hiányzik: az egyik amelyik a bejelentést és a vizsgálattal kapcsolatos, valamint a fenntartási illetékeket szabályozza, a második pedig, amelyik kinevezi a fajtaoltalmi bizottság tagjait. E két miniszteri rendelet már elkészült, sőt valószinüleg alá is Írták, csak a közzétételük hiányzik. Várható tehát, hogy a francia fajtaoltalmi törvény az év vége előtt hatályba lép. II• Az 1970. évi június 11-i francia törvény a nemesített növényfajtákról 1. Bevezetés A francia jogalkotó az UPOV egyezmény által javasolt első megoldást választotta, amikor oltalmi jogcimként "a fajtaoltalmi tanusitvány" /Certificat d'obtention végétale/ bevezetése mellett döntött. Ezzel azonban a szabadalmat egyáltalán nem küszöbölték ki a fajtaoltalom területéről. A törvény szerint a fajtaoltalmi törvényt fokozatosan ki kell terjeszteni több növényfajtára; mindaddig, amig a törvény nem vonatkozik az összes fajokra - és ez a közeljövőben nem igen várható - a szabadalmi törvényt kell alkalmazni mindazokra a fajokra, amelyekre a fajtaoltalmi törvény hatálya nem terjed ki. A törvény szerint a növényfajta akkor részesíthető oltalomban, ha uj, egynemű és állandó. Az újdonság abszolút és a tör66