Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)

I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme

A 4. szakasz leszögezi, hogy a fenti a/, b/ és c/ pontok alatt emlitett tételeken kivül a benyújtás időpontjának érvénvesitéséhez az is szükséges, hogy igazoljuk a 3. szakasz e/ bekezdésében előirányzott dijak befizetését /a 3. szakasz szövegét már megadtuk/.

Végül, ha a bejelentés nem tartalmaz legalább egyet a fenti mellékletek közül, akkor egyszerűen elfogadhatatlannak jelentik ki, visszaküldik a bejelentőnek és az esetleg befizetett dijakat visszafizetik.

Azzal kapcsolatban, hogy igénypontokat kell bejelenteni és nem csupán egy összefoglalást, mint a régi törvény szerint, emliteném a Párizsi Törvényszék /4. kamara/ 1969. május 6-i döntését, amely megerősítette az olyan szabadalmi bejelentés elfogadhatatlanságát, amely nem tartalmaz igénypontokat, csupán egyszerű összefoglalást, és leszögezi, hogy alapvető szabályról van szó és igy a bejelentő nem kérhet határidőt a bejelentés szabályos alakú előterjesztésére. Ez a döntés a Propriété Industrielle 1969. évi kötetének 1. oldalán található .

Ha a végrehajtási utasitás 3. szakaszában emlitett egyéb tételek,tehát a kivonat és adott esetben a képviselő meghatalmazása, a benyújtás napján nincs mellékelve a szabadalmi bejelentéshez, akkor az Iparjogvédelmi Hivatal erről értesiti a bejelentőt, akinek az értesités vételétől számitott egy havi határideje van a bejelentés szabályos alakú előterjesztésére és ez a határidő indokolt esetben legfeljebb három hónappal meghosszabbitható.

Mint már emlitettem, elfogadhatatlanság esetén nincs lehetőség semmiféle rendezésre, ellentétben a visszautasítással, amit most vizsgálni fogunk.

2) A visszautasítás esetei

A törvény 16. szakasza szerint visszautasitják azokat a szabadalmi bejelentéseket, amelyek;

a/ a közrenddel, vagy közerkölccsel ellenkező találmányra vonatkoznak;

b/ tárgyuk nyilván nélkülözi a 7. szakasz 2. és 3. bekezdéseinek értelmében vett ipari jelleget, vagyis ilyenek a tisztán diszitő jellegű alkotások, a pénzügyi,vagy könyvelői módszerek, játékszabályok és minden más absztrakt jellegű rendszer, igy pl. a számitógép-programok.

A növényi termékek, ha megjelenik a végrehajtási utasitás, különleges oltalom alá esnek, amelyet az 1970. junius 11-i törvény szabályoz.

19