Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Hatodik fejezet - Az ipar- és piacszerkezet mint innovációs forrás

lesztésben is. Piac- és ügyfélszemlélete azonban megakadályozta, hogy a számítógépet itt is alkalmazza. Noha megtervezte, sőt elsőként dobta piacra a számítógépes PBX-et, sosem gondolta igazán komolyan. Ezért fordulhatott elő, hogy egy kívülálló komoly vetélytársává válhatott. A ROLM céget négy mérnök alapította olyan számítógépek előállítására, melyeket a harci repülőgépeken tudnak felhasználni - a telefonüzletbe csak véletlenül botlottak bele. A Bell System ma mindössze a piac egyharmadát tudhatja magáénak, annak ellenére, hogy a műszaki vezetés továbbra is az övé.

4. Az iparág akkor igazán érett a szerkezeti változásokra, ha az érintett vállalkozások módszerei gyorsan változni kezdenek.

Harminc évvel ezelőtt az amerikai orvosok többsége önálló rendelőt nyitott. 1980-ra azonban már csak 60%-uknak volt saját praxisa, 40% (és a fiatalok 74%-a) csoportokban praktizál gazdasági társaság, az Egészségügyi Ellátó Szervezet vagy egy kórház dolgozójaként. Az a néhány ember, aki már korán, úgy 1970 táján észrevette, hogy mi történik, kihasználhatta az innovációs lehetőséget. A szolgáltató cég megtervezte a csoport irodáját, megmondta, hogy milyen berendezésekre lesz szükség, és vagy saját maga vállalta a csoport ügyvezetését, vagy általa betanított ügyvezető igazgatókat biztosít az orvoscsoportok számára.

Az ipari szerkezetváltozásokat kiaknázó újítások akkor hatékonyak igazán, ha az iparágat és a piacokat egyetlen vagy csak néhány gyártó, illetve szállító uralja. Ha nincs is igazi monopol helyzet, ezek a nagy domináns gyártók, termelők hosszú évek óta sikeresen működnek, mindenféle versenyhelyzet nélkül, s ezért meglehetősen önelégültek. Először is hajlamosak légy inteni az újonnan indulóra mint jelentéktelen, sőt amatőr vállalkozóra. Még akkor is nehezen mozdulnak, s nem terveznek viszontlépéseket, amikor az új cég egyre nagyobb területet hódít el piacaikból. A Bell Systemnek például csaknem tíz évbe került, hogy lépjen valamit a távolsági beszélgetéseket olcsóbban forgalmazók és a PBX telefonközpont-gyártók ellen.

Ugyanilyen nehézkesen reagáltak az amerikai aszpiringyártók, amikor a „nem aszpirines aszpirinek” - Amerikában a Tylenol és a Datril nevű gyógyszerek - először megjelentek a piacon (lásd még erről a 17. fejezetet is). Az újítók ebben az esetben is olyan lehetőséget vettek észre, amelyet az iparszerkezet várható változása idézett elő, elsősorban a gyors növekedésnek köszönhetően. A meglévő aszpiringyártók - néhány meglehetősen nagyméretű vállalatról van szó - is kijöhettek volna az „aszpirinmentes aszpirinnel”, és sikerrel dobhatták volna piacra. Hiszen az aszpirinnel járó

95