Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Hatodik fejezet - Az ipar- és piacszerkezet mint innovációs forrás

vásárlóréteget, így nem is vette figyelembe igényeit. Ha azonban egy ipar­ág gyorsan növekszik, könnyen előfordul, hogy képviselői „ülnek a babéro­kon”, és megpróbálják lefölözni a hasznot. Ezt tette például a Bell System a távolsági beszélgetések területén. Ennek eredménye azonban nem lehet más, mint hogy megjelenik a vetélytárs (lásd még erről a 17. fejezetet is). Újabb példát hozhatunk az amerikai művészet témaköréből. A második világháború előtt a múzeumokat a „felsőbb osztályok” mulatságának tartot­ták, a világháború után azonban a múzeumlátogatás középosztálybeli szo­kássá vált, ezért új múzeumokat alapítottak majd minden városban. A második világháború előtt a műgyűjtés néhány nagyon gazdag ember kiváltsága volt. A háború után azonban a műkedvelő műgyűjtés igen nép­szerű lett, s emberek ezrei fogtak hozzá, még olyanok is, akiknek anyagi lehetőségei igencsak korlátozottak voltak. Az egyik múzeumban dolgozó fiatalember újítási lehetőséget látott ebben a változásban. S meg is találta azt egy meglehetősen szokatlan terüle­ten - amelyről addig még senki sem hallott -, méghozzá a biztosításban. Vállalkozását a művészetre szakosodott biztosítási brókerként kezdte: múzeumokat, műgyűjteményeket biztosított. Művészeti szaktudásának köszönhetően a nagyobb biztosítási vállalatok képviselői, akik eddig vona­kodtak a gyűjteményeket biztosítani, hajlandók voltak vállalni a kockáza­tot, s ráadásul vagy 70%-kal a korábban ajánlott biztosítási díj alatt. A fiatalember ma egy hatalmas biztosítási brókercég boldog tulajdonosa. 3. Ugyancsak várhatóan gyors iparszerkezet-váltáshoz vezető fejlemé­nyek a műszaki változások, melyeket eddig az iparszerkezettől függetlenül kezeltek. Jó példa lehet erre az irodai telefonközpont (private branch exchange, PBX), az irodák és különböző nagyobb telefonhasználók számára kifejlesz­tett külön kapcsolóközpont. Alapjában véve minden olyan tudományos és műszaki kérdést, ami az efféle központok fejlesztéséhez szükséges, a Bell Labs, a Bell System cég kutatási osztálya már megoldott. A fejlesztéseket mégis olyan újonnan jött cégek kamatoztathatták, mint a ROLM Corpora­tion. Az új PBX telefonközpontok két különböző technológiát ötvöznek: a telefontechnológiát és a komputertechnológiát. Ezért tekinthetjük úgy is, mint egy számítógépet alkalmazó telekommunikációs berendezést, de úgy is, mint egy telekommunikációban alkalmazott számítógépet. Műszaki tekintetben a Bell System tökéletesen meg tudta volna oldani az új készülék előállítását, hiszen mindaddig úttörő szerepet töltött be a számítógép-fej­94

Next

/
Oldalképek
Tartalom