Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Harmadik fejezet - A váratlan mint innovációs forrás

sincs?” És rendszerint ugyanazt a válasz kapom: „Éppen mert tudtuk, hogy ez nem történhet meg, hiszen semmi értelme sincs, a fejlődés első jelei egyszerűen megdöbbentettek bennünket. Rájöttünk, hogy eddigi feltételezéseink, vagyis minden, amiben annyira biztosak voltunk, fabatkát sem ér, így hát át kellett szervezni magunkat, hogy kihasználjunk egy fejlődési lehetőséget, amiről tudtuk, hogy nem történhet meg, ennek ellenére megtörtént.”

A második példa sokkal földhözragadtabb lesz, de kevésbé csillogó volta ellenére rendkívül tanulságosnak tartom.

Az Egyesült Államokat sosem lehetett könyvvásárló országnak elkönyvelni, főként az egyedülállóan gazdag és ingyenes közkönyvtárak miatt. Amikor az ötvenes évek elején megjelent a televízió, és egyre több amerikai töltötte idejét a képernyő előtt - különösen azok, akik még az első könyvolvasási periódusukban voltak, tehát a gimnazisták és egyetemisták -, „mindenki tudta”, hogy a könyvforgalom erősen visszaesik. A könyvkiadók lázasan hozzáláttak, hogy többféle „csúcstechnológiás” informálódási lehetőséget kínáljanak: oktatófilmeket, számítógépes programokat ajánlottak (legtöbbször teljesen sikertelenül). Az összeomlás helyett azonban az Egyesült Államok könyvforgalma a tévé megjelenésétől kezdve felszökött. Sokszor olyan gyorsan nőtt a forgalom, mint ahogy a tényezők szerint - családi jövedelem, a „könyvolvasós” években járók teljes népessége, vagy magasabb végzettségű emberek száma - előrejelezhető volt.

Senki sem tudja, miért történt így, sőt valójában azt sem tudja senki, hogy mi történt. A könyv ma is éppoly ritka jelenség az átlag amerikai otthonában, mint annak előtte volt.* Hova tűnnek akkor ezek a könyvek? Nem ismerjük a választ, de ez nem változtat a tényen, hogy a könyveket veszik, méghozzá egyre nagyobb mennyiségben.

A kiadók és a meglévő könyvüzletek persze mind nagyon jól tudták, hogy a könyvforgalom megugrott, mégsem tettek semmit. A váratlan eseményt viszont kihasználta néhány nagykereskedő, mint például a minneapolisi és Los Angeles-i könyváruházak. Ezeknek a kereskedőknek nem sok közük volt a könyvekhez, de jól ismerték a kiskereskedelmet. Könyvesboltláncot alapítottak, amely egészen más volt, mint az addigi amerikai boltok - tulajdonképpen szupermarketek hálózata. Nem irodalomként, hanem

* Ez Japánra is igaz, arra az országra, ahol az egy főre eső könyvfogyasztás minden más országénál magasabb, az Egyesült Államok mutatójának kétszerese.

63